Aggasztó problémákra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés a magyar egyetemisták anyagi helyzetével kapcsolatban.
A magyar egyetemi hallgatók közel fele küzd pénzügyi nehézségekkel - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.
A felmérés szerint a hallgatók fele (52%) alig vagy egyáltalán nem küzd pénzügyi nehézségekkel, míg a "közepes" nehézségekről beszámolók aránya 25 százalék, a hallgatók 23 százaléka pedig komolyabb vagy nagyon komoly anyagi gondokról számolt be a 2022 tavaszán végzett kutatás során.
A nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel küzdők aránya a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók között a legmagasabb (28%), míg az alap- és mesterszakosoknak körülbelül 23-24 százaléka számolt be komolyabb anyagi problémákról, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig körülbelül 21 százaléka adott aggasztó visszajelzést.
A hallgatók anyagi helyzetét azzal is igyekeztek felmérni, hogy arról kérdezték őket, tudnának-e egymaguk, vagy esetleg valaki segítségére támaszkodva egy hirtelen jött 100 ezer forint összegű kiadást fedezni.
"A hallgatók több mint négytizede ezt az összeget saját forrásaiból tudná biztosítani, egy másik, hasonló nagyságú hallgatói csoport pedig mások (szülei, családja, párja) segítségével lenne képes fedezni. Körülbelül minden hatodik hallgatónak azonban ez megoldhatatlan feladatnak bizonyulna" - írják.
A felsőoktatási szakképzésben tanulóknak közel 20 százaléka egy ekkora kiadást egyáltalán nem tudna fedezni, 38,2 százalékuk pedig csak segítséggel. Nem sokkal jobb a helyzet az alap- és osztatlan képzéseken tanuló hallgatók esetében sem. Az alapképzésre járó egyetemisták 16,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudna sem segítséggel, sem saját erőből finanszírozni egy 100 ezer forint összegű kiadást, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig 12,7 százaléka van hasonló helyzetben.
A mesterszakosok esetében már valamivel derűsebb képet kapunk: bár a hallgatók több mint 16 százaléka ezen a képzési szinten sem tud bevállalni egy ekkora kiadást, 56,8 százalékuk azonban önerőből, saját anyagi forrásból is képes lenne nélkülözni 100 ezer forintot. Ez a többi képzési forma esetében 37 és 44 százalék között mozog.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
