Minden hatodik egyetemistának megoldhatatlan feladat egy 100 ezer forintos extra kiadás finanszírozása

Aggasztó problémákra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés a magyar egyetemisták anyagi helyzetével kapcsolatban.

  • Székács Linda

A magyar egyetemi hallgatók közel fele küzd pénzügyi nehézségekkel - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.

A felmérés szerint a hallgatók fele (52%) alig vagy egyáltalán nem küzd pénzügyi nehézségekkel, míg a "közepes" nehézségekről beszámolók aránya 25 százalék, a hallgatók 23 százaléka pedig komolyabb vagy nagyon komoly anyagi gondokról számolt be a 2022 tavaszán végzett kutatás során.

 

EUROSTUDENT

A nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel küzdők aránya a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók között a legmagasabb (28%), míg az alap- és mesterszakosoknak körülbelül 23-24 százaléka számolt be komolyabb anyagi problémákról, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig körülbelül 21 százaléka adott aggasztó visszajelzést.

A hallgatók anyagi helyzetét azzal is igyekeztek felmérni, hogy arról kérdezték őket, tudnának-e egymaguk, vagy esetleg valaki segítségére támaszkodva egy hirtelen jött 100 ezer forint összegű kiadást fedezni.

"A hallgatók több mint négytizede ezt az összeget saját forrásaiból tudná biztosítani, egy másik, hasonló nagyságú hallgatói csoport pedig mások (szülei, családja, párja) segítségével lenne képes fedezni. Körülbelül minden hatodik hallgatónak azonban ez megoldhatatlan feladatnak bizonyulna" - írják.

 

EUROSTUDENT

A felsőoktatási szakképzésben tanulóknak közel 20 százaléka egy ekkora kiadást egyáltalán nem tudna fedezni, 38,2 százalékuk pedig csak segítséggel. Nem sokkal jobb a helyzet az alap- és osztatlan képzéseken tanuló hallgatók esetében sem. Az alapképzésre járó egyetemisták 16,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudna sem segítséggel, sem saját erőből finanszírozni egy 100 ezer forint összegű kiadást, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig 12,7 százaléka van hasonló helyzetben.

A mesterszakosok esetében már valamivel derűsebb képet kapunk: bár a hallgatók több mint 16 százaléka ezen a képzési szinten sem tud bevállalni egy ekkora kiadást, 56,8 százalékuk azonban önerőből, saját anyagi forrásból is képes lenne nélkülözni 100 ezer forintot. Ez a többi képzési forma esetében 37 és 44 százalék között mozog.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.