Aggasztó problémákra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés a magyar egyetemisták anyagi helyzetével kapcsolatban.
A magyar egyetemi hallgatók közel fele küzd pénzügyi nehézségekkel - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.
A felmérés szerint a hallgatók fele (52%) alig vagy egyáltalán nem küzd pénzügyi nehézségekkel, míg a "közepes" nehézségekről beszámolók aránya 25 százalék, a hallgatók 23 százaléka pedig komolyabb vagy nagyon komoly anyagi gondokról számolt be a 2022 tavaszán végzett kutatás során.
A nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel küzdők aránya a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók között a legmagasabb (28%), míg az alap- és mesterszakosoknak körülbelül 23-24 százaléka számolt be komolyabb anyagi problémákról, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig körülbelül 21 százaléka adott aggasztó visszajelzést.
A hallgatók anyagi helyzetét azzal is igyekeztek felmérni, hogy arról kérdezték őket, tudnának-e egymaguk, vagy esetleg valaki segítségére támaszkodva egy hirtelen jött 100 ezer forint összegű kiadást fedezni.
"A hallgatók több mint négytizede ezt az összeget saját forrásaiból tudná biztosítani, egy másik, hasonló nagyságú hallgatói csoport pedig mások (szülei, családja, párja) segítségével lenne képes fedezni. Körülbelül minden hatodik hallgatónak azonban ez megoldhatatlan feladatnak bizonyulna" - írják.
A felsőoktatási szakképzésben tanulóknak közel 20 százaléka egy ekkora kiadást egyáltalán nem tudna fedezni, 38,2 százalékuk pedig csak segítséggel. Nem sokkal jobb a helyzet az alap- és osztatlan képzéseken tanuló hallgatók esetében sem. Az alapképzésre járó egyetemisták 16,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudna sem segítséggel, sem saját erőből finanszírozni egy 100 ezer forint összegű kiadást, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig 12,7 százaléka van hasonló helyzetben.
A mesterszakosok esetében már valamivel derűsebb képet kapunk: bár a hallgatók több mint 16 százaléka ezen a képzési szinten sem tud bevállalni egy ekkora kiadást, 56,8 százalékuk azonban önerőből, saját anyagi forrásból is képes lenne nélkülözni 100 ezer forintot. Ez a többi képzési forma esetében 37 és 44 százalék között mozog.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
