Aggasztó problémákra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés a magyar egyetemisták anyagi helyzetével kapcsolatban.
A magyar egyetemi hallgatók közel fele küzd pénzügyi nehézségekkel - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.
A felmérés szerint a hallgatók fele (52%) alig vagy egyáltalán nem küzd pénzügyi nehézségekkel, míg a "közepes" nehézségekről beszámolók aránya 25 százalék, a hallgatók 23 százaléka pedig komolyabb vagy nagyon komoly anyagi gondokról számolt be a 2022 tavaszán végzett kutatás során.
A nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel küzdők aránya a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók között a legmagasabb (28%), míg az alap- és mesterszakosoknak körülbelül 23-24 százaléka számolt be komolyabb anyagi problémákról, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig körülbelül 21 százaléka adott aggasztó visszajelzést.
A hallgatók anyagi helyzetét azzal is igyekeztek felmérni, hogy arról kérdezték őket, tudnának-e egymaguk, vagy esetleg valaki segítségére támaszkodva egy hirtelen jött 100 ezer forint összegű kiadást fedezni.
"A hallgatók több mint négytizede ezt az összeget saját forrásaiból tudná biztosítani, egy másik, hasonló nagyságú hallgatói csoport pedig mások (szülei, családja, párja) segítségével lenne képes fedezni. Körülbelül minden hatodik hallgatónak azonban ez megoldhatatlan feladatnak bizonyulna" - írják.
A felsőoktatási szakképzésben tanulóknak közel 20 százaléka egy ekkora kiadást egyáltalán nem tudna fedezni, 38,2 százalékuk pedig csak segítséggel. Nem sokkal jobb a helyzet az alap- és osztatlan képzéseken tanuló hallgatók esetében sem. Az alapképzésre járó egyetemisták 16,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudna sem segítséggel, sem saját erőből finanszírozni egy 100 ezer forint összegű kiadást, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig 12,7 százaléka van hasonló helyzetben.
A mesterszakosok esetében már valamivel derűsebb képet kapunk: bár a hallgatók több mint 16 százaléka ezen a képzési szinten sem tud bevállalni egy ekkora kiadást, 56,8 százalékuk azonban önerőből, saját anyagi forrásból is képes lenne nélkülözni 100 ezer forintot. Ez a többi képzési forma esetében 37 és 44 százalék között mozog.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
