Aggasztó problémákra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés a magyar egyetemisták anyagi helyzetével kapcsolatban.
A magyar egyetemi hallgatók közel fele küzd pénzügyi nehézségekkel - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.
A felmérés szerint a hallgatók fele (52%) alig vagy egyáltalán nem küzd pénzügyi nehézségekkel, míg a "közepes" nehézségekről beszámolók aránya 25 százalék, a hallgatók 23 százaléka pedig komolyabb vagy nagyon komoly anyagi gondokról számolt be a 2022 tavaszán végzett kutatás során.
A nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel küzdők aránya a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók között a legmagasabb (28%), míg az alap- és mesterszakosoknak körülbelül 23-24 százaléka számolt be komolyabb anyagi problémákról, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig körülbelül 21 százaléka adott aggasztó visszajelzést.
A hallgatók anyagi helyzetét azzal is igyekeztek felmérni, hogy arról kérdezték őket, tudnának-e egymaguk, vagy esetleg valaki segítségére támaszkodva egy hirtelen jött 100 ezer forint összegű kiadást fedezni.
"A hallgatók több mint négytizede ezt az összeget saját forrásaiból tudná biztosítani, egy másik, hasonló nagyságú hallgatói csoport pedig mások (szülei, családja, párja) segítségével lenne képes fedezni. Körülbelül minden hatodik hallgatónak azonban ez megoldhatatlan feladatnak bizonyulna" - írják.
A felsőoktatási szakképzésben tanulóknak közel 20 százaléka egy ekkora kiadást egyáltalán nem tudna fedezni, 38,2 százalékuk pedig csak segítséggel. Nem sokkal jobb a helyzet az alap- és osztatlan képzéseken tanuló hallgatók esetében sem. Az alapképzésre járó egyetemisták 16,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudna sem segítséggel, sem saját erőből finanszírozni egy 100 ezer forint összegű kiadást, az osztatlan képzéseken tanulóknak pedig 12,7 százaléka van hasonló helyzetben.
A mesterszakosok esetében már valamivel derűsebb képet kapunk: bár a hallgatók több mint 16 százaléka ezen a képzési szinten sem tud bevállalni egy ekkora kiadást, 56,8 százalékuk azonban önerőből, saját anyagi forrásból is képes lenne nélkülözni 100 ezer forintot. Ez a többi képzési forma esetében 37 és 44 százalék között mozog.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
