Csák János kedden és szerdán az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi központjában tárgyalt, aminek kapcsán beszélt a kormány 2023-ban indított Neumann János Programjáról.
Svájci megbeszéléseim kiemelt célja volt, hogy újabb lépéseket tegyünk a hazai felsőoktatás, tudományos kutatás és innováció nemzetköziesítése felé - mondta a kulturális és innovációs miniszter szerdán az MTI-nek.
„Magyarországon a Szegedi Tudományegyetemmel szorosan együttműködő ELI Nemzeti Laboratóriumban olyan kutatások folynak, részben Gérard Mourou inspirációjára, amelyek szervesen illeszkednek a jövő energiája kérdéséhez. A neutron előállításában a szegedi ELI-központban a világon egyedülálló eredményeket sikerült elérni. Rendelkezésünkre áll egy olyan technológia tudósainkkal és kutatóinkkal, amely iránt a svájci partnerek erősen érdeklődnek”
– számolt be a tárcavezető.
Csák arra is kitért, hogy a magyarországi felsőoktatási, tudományos kutatási és innovációs ökoszisztémában a kormány által jóváhagyott Neumann János Program irányozza elő a nemzetköziesítést.
A kormány innovációs stratégiáját még 2023 nyarán fogadta el az országgyűlés, aminek fókuszában az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolása áll.
A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket – nyilatkozta akkoriban Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
