Svájci megbeszéléseim kiemelt célja volt, hogy újabb lépéseket tegyünk a hazai felsőoktatás, tudományos kutatás és innováció nemzetköziesítése felé - mondta a kulturális és innovációs miniszter szerdán az MTI-nek.
„Magyarországon a Szegedi Tudományegyetemmel szorosan együttműködő ELI Nemzeti Laboratóriumban olyan kutatások folynak, részben Gérard Mourou inspirációjára, amelyek szervesen illeszkednek a jövő energiája kérdéséhez. A neutron előállításában a szegedi ELI-központban a világon egyedülálló eredményeket sikerült elérni. Rendelkezésünkre áll egy olyan technológia tudósainkkal és kutatóinkkal, amely iránt a svájci partnerek erősen érdeklődnek”
– számolt be a tárcavezető.
Csák arra is kitért, hogy a magyarországi felsőoktatási, tudományos kutatási és innovációs ökoszisztémában a kormány által jóváhagyott Neumann János Program irányozza elő a nemzetköziesítést.
A kormány innovációs stratégiáját még 2023 nyarán fogadta el az országgyűlés, aminek fókuszában az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolása áll.
A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket – nyilatkozta akkoriban Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
2022-ben ifjúsági világbajnok lett, 2023 tavaszán pedig 482 pontot érettségizett a most 19 éves Hambardzumyan Arshak, aki ezt követően harminc amerikai egyetemmel lépett kapcsolatba abban a reményben, hogy a jövőben náluk úszhat és tanulhat majd. Az érdeklődés pedig kölcsönös volt, ráadásul nem is akárhonnan: a Times Higher Education 2024-es rangsora alapján a nagybetűs igen a világ 10. legjobb egyetemétől érkezett.
