Csák János kedden és szerdán az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi központjában tárgyalt, aminek kapcsán beszélt a kormány 2023-ban indított Neumann János Programjáról.
Svájci megbeszéléseim kiemelt célja volt, hogy újabb lépéseket tegyünk a hazai felsőoktatás, tudományos kutatás és innováció nemzetköziesítése felé - mondta a kulturális és innovációs miniszter szerdán az MTI-nek.
„Magyarországon a Szegedi Tudományegyetemmel szorosan együttműködő ELI Nemzeti Laboratóriumban olyan kutatások folynak, részben Gérard Mourou inspirációjára, amelyek szervesen illeszkednek a jövő energiája kérdéséhez. A neutron előállításában a szegedi ELI-központban a világon egyedülálló eredményeket sikerült elérni. Rendelkezésünkre áll egy olyan technológia tudósainkkal és kutatóinkkal, amely iránt a svájci partnerek erősen érdeklődnek”
– számolt be a tárcavezető.
Csák arra is kitért, hogy a magyarországi felsőoktatási, tudományos kutatási és innovációs ökoszisztémában a kormány által jóváhagyott Neumann János Program irányozza elő a nemzetköziesítést.
A kormány innovációs stratégiáját még 2023 nyarán fogadta el az országgyűlés, aminek fókuszában az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolása áll.
A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket – nyilatkozta akkoriban Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
