Tarol a BME a műszaki képzéseknél, a társadalomtudományoknál az ELTE vezet

A HVG Diploma 2024-es kiadványában számos felsőoktatási rangsort találtok, többek között a hazai egyetemek hallgatói kiválósági, oktatói kiválósági, képzésterületi és kari rangsorait, és természeresen az összesített egyetemi rangsort. A társadalomtudományok, műszaki képzések és a pedagógusképzés elemzésében segített Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docense, és a Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport vezetője.

  • Tornyos Kata

Társadalomtudományok

A klasszikus természettudományi szakok (biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika) rangsorainak mindegyikét az ELTE TTK vezeti, bár a természettudományok népszerűsége a továbbtanulók között továbbra is viszonylag alacsonyabb. A nyelvvizsgások aránya a fizikusok és matematikusok között is Szegeden a legmagasabb.

A kémia szakon az elsőhelyes jelentkezők között nem ekkora az ELTE-előny, azonban az átlagpontszám és a nyelvvizsgás-arány alrangsorában is értékei messze kiemelkednek. Az elsőhelyes jelentkezők száma a földrajzosok között a leginkább kiegyenlített, hiszen itt „csak” a második helyezett Szeged számát duplázza meg az ELTE, viszont az átlagpontszám itt már hatvanhárommal magasabb, mint a szegedieknél.

Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat?
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni itt tudtok:
<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Műszaki képzési terület

A műegyetemi karok valamennyi alrangsort vezetik, illetve a szakos rangsorokat is. Mögöttük azonban sokszínű a mezőny, szakonként változnak az őket leginkább megközelítő intézmények. A legnépszerűbb mérnöki szak a gépészeké, másfélezren jelölték meg elsőhelyen valamely képzőhelyét a 14-ből – több mint ötödük pedig a BME Gépészkarát. Az Óbudai Egyetem szerezte meg a második helyet.

Pedagógusképzés

Az összehasonlíthatóság érdekében a rangsorban a közoktatás alsóbb szintjei számára történő pedagógusképzéseket vizsgálták, valamint a gyógypedagógus-képzést. A képzési irány hagyományosan vezető intézményeként itt is az ELTE vezeti az összes szakos rangsort és az alrangsorok döntő többségét is. A csecsemő- és kisgyermeknevelőknél szakos rangsorban a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kara a második.

Egy korosztállyal fentebbi gyerekeket képző óvópedagógiai intézményeknél az ELTE TÓK mögötti dobogós helyeket a Soproni Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem szerezte meg. A tanítóképzés az egyetlen olyan szak, ahol két alrangsorban sem az ELTE TÓK van az élen: a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karára magasabb átlagponttal kerültek be, és Pécs mellett a Károlin is nagyobb a nyelvvizsgások aránya.

 

 

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.