Ez lesz az Erasmus helyett: január 15-én indul a pályázás a modellváltó egyetemek új külföldi csereprogramjára

Elsősorban a modellváltott intézmények hallgatóinak és munkatársainak kedveznének vele, a célországok között azonban vannak olyanok is, ahol kétséges, hogy a hallgatók biztonságban lennének-e.

  • Székács Linda

2024. január 15-től január 29-ig küldhetik be a külföldi mobilitások megvalósítására vonatkozó pályázataikat a modellváltott intézmények hallgatói, oktatói és munkatársai - olvasható a Tempus Közalapítvány honlapján.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár még novemberben számolt be arról, hogy az Erasmus+ programból tavaly januárban kizárt modellváltó egyetemek hallgatói, oktatói és kutatói számára a kormány egy új külföldi csereprogram koncepcióját fogadta el. Az államtitkár akkor azt is hozzátette: az új program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosítja majd a külföldi egyetemen töltött félév lehetőségét.

A pályázati felhívás szerint a Pannónia Programban a hallgatók három különböző országcsoport valamelyik célországának egyetemére pályázhatnak, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Hollandia mellett olyan kevésbé biztonságos országokba is, mint Szíria, Nigéria vagy Líbia.

A célországokat az alábbi táblázatban foglalták össze:

Országcsoportok

Célországok
I. országcsoportAusztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Norvégia, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong, Japán, Dél-Korea, Makaó, Szingapúr, Tajvan.
II. országcsoportBosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Szerbia, Örményország, Georgia, Moldova, Szíria, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, Laosz, Maldív-szigetek, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Afganisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irak, Jemen.
III. országcsoportAlbánia, Azerbajdzsán, Bahrein, Brunei, Egyesült Arab Emírségek, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Jordánia, Katar, Kazahsztán, Libanon, Mongólia, Malajzia, Omán, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Vietnám, Kolumbia, Mexikó, Algéria, Angola, Dél-Afrika, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Namíbia, Nigéria, Tunézia.

"Az egyetemi polgároknak nyújtható ösztöndíjak mértéke az egyes földrajzi célterületek tekintetében eltérő, továbbá más komponenseket, így tandíj-kompenzációt, utazási és lakhatási támogatást, esélyegyenlőségi vagy szociális alapú juttatást tartalmazhat" - írják a felhívásban. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a mobilitásokban részt vevő egyetemi polgároknak juttatott támogatás a külföldi tartózkodás többletköltségeihez járul hozzá, nem feltétlenül fedezi az összes felmerülő költséget.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.