Erasmus-ügy: a kormány ezt a feltételt nem akarja teljesíteni

November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.

A felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár az Indexnek adott nagyinterjúban úgy fogalmazott, hogy három hónap haladékot kértek a magyar egyetemeknek, mert még mindig bíznak abban, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek. A legutóbbi javaslatokat néhány hete küldték el Brüsszelbe, de egyelőre még nem kaptak választ.

Hankó szerint a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a bizottság folyamatosan bővíti a feltételek körét. Többek között:

  • A modellváltó egyetemeknek is legyen közbeszerzési kötelezettsége.
  • Dinamikus összeférhetetlenség elve: adott döntéseknél a kurátornak vagy a felügyelő bizottsági tagnak tartózkodnia kell összeférhetetlenség esetén.
  • A kuratóriumokban ne legyenek államtitkárok, miniszterek.
  • A kuratóriumi tagság ne élethosszig tartson.

Az államtitkár azt mondta, hogy a legutóbbi kivételével eddig minden előírást teljesítettek. A kuratóriumi tagság esetében még nincsen megállapodás arról, hogy kétszer hat év vagy inkább kétszer négy év legyen. Hankó úgy fogalmazott, hogy

idővel ez a kérdés is eldől.

Az államtitkár hozzátette, hogy ezután újabb feltétellel állt elő a bizittság, amelynek lényege, hogy ha valaki politikai tisztséget viselt, akkor legalább két évig ne lehessen a kuratórium tagja. Hankóék erre azt válaszolták, hogy rendben, de a politikai lehűlési idő legyen csak egy év. Most pedig erre várják a választ.

Az államtitkár hozzátette, hogy a bizottság részéről újabb kérésként hangzott el, hogy az intézmények vezetői se legyenek kuratóriumi tagok.

Jelenleg a kuratóriumi tagok kétharmada akadémiai hátterű, de színesítik a palettát a gazdasági élet képviselői és a térséget jól ismerő szakértők is. Most ezt az egységet is megbontanák, de ebbe nem mentünk bele, mert az a versenyképesség rovására menne.

- fejtette ki Hankó Balázs, aki kitért arra is, hogy bár bíznak a megegyezésben, mindenesetre bővítik a nemzetközi programokat. A Pannónia Program Európán kívülre is kiterjedne, amelynek segítségével a magyar diákok elvileg a világ legjobb egyetemeire is eljuthatnának.

Részletesen a témával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.