Vizsganaptár: pár nap múlva vége az egyetemisták szorgalmi időszakának és kezdődnek a számonkérések

Van, ahol már december 8-án (pénteken) véget ér a szorgalmi időszak, és leghamarabb december 11-én (hétfőn) mehetnek a hallgatók vizsgázni. De van aki még december 23-án is az egyetemi padban fog ülni.

Vészesen közeleg a félévzárás és az egyetemisták számára az ünnepek nagy részét a tanulás tölti majd ki. A bátrak azonban igyekeznek minél hamarabb maguk mögött tudni a vizsgákat, hogy jusson idő a pihenésre is. Ha szerencsések vagytok, akár karácsony előtt is befejezhetitek a számonkéréseket. A legtöbb egyetemen azonban 2023. december 18-án indulnak a vizsgák, ami megnehezítheti azoknak a tervét, akik még a karácsony előtt végezni szeretnének mindennel.

Összegyűjtöttük az egyetemek vizsganaptárait:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

December nyolcadikán ér véget a szorgalmi időszak, ezután lesz egy pótlási hét. A vizsgákat december 18. és január 8. között tartják majd.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE-n az utolsó tanítási nap december 16-án lesz, és ahogy a legtöbb egyetemen is, december 18-án kezdődik a vizsgaidőszak, ami egészen február 3-ig fog tartani.

Budapesti Corvinus Egyetem

A vizsgaidőszak a Corvinuson 4 hétig tart, december 18-tól január 21-ig vizsgázhatnak a hallgatók.

Szegedi Tudományegyetem

A szegedi egyetemen december 18-án kezdődnek a vizsgák, amik 2024 február 3-ig tartanak. Az időbeosztásban azonban fel van tüntetve egy utóvizsga-hét is: 2024 február 5. és 10. között még van lehetőségük a hallgatóknak javítaniuk az addig megszerzett jegyeiken.

Budapesti Gazdasági Egyetem

A BGE-n az átlagnál kicsit rövidebb időt szabtak a vizsgák teljesítésére. Az egyetem hallgatói december 18-tól január 27-ig teljesíthetik az óráik féléves követelményeit.

Debreceni Egyetem

Az egyik legkorábbi kezdés a Debreceni Egyetemen van, ahol december 11-től mehetnek a hallgatók vizsgázni. A legtöbb esetben február elején ér véget ez az időszak, de ez szakonként változhat, ezért a vizsgaidőszak dátumairól érdemes az egyetem oldalán tájékozódni.

Pécsi Tudományegyetem

Itt is december 18-án, hétfőn kezdődnek a számonkérések. Az utolsó vizsganap pedig február végén, 26-án hétfőn lesz.

Semmelweis Egyetem

A SOTE-n a hagyományos vizsgaidőszak az I., II. és III. évfolyamon tanulókra vonatkozik, ami december 11-től  február 9-ig tart. Az általános orvostudományi karon a IV. és V. évfolyamon a blokkosított oktatás miatt a vizsgákat mindig a blokkok végén teszik le a hallgatók. A VI. évfolyamon szakmai gyakorlatok turnusbeosztás szerint, vizsgákra az egyes gyakorlatok végén kerül sor.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A vizsgaidőszak a Pázmányon 2023. december 11-én kezdődik és egészen 2024. február 10-ig tart.

Miskolci Egyetem

A miskolci hallgatók legelőször december 18-ára kell készülniük, ha hamar be akarják fejezni a vizsgáikat, amit legkésőbb 2024. február 3-án tehetnek még meg.

Óbudai Egyetem

Az Óbudai Egyetemenen, a miskolcijoz hasonlóan, december 18-án kezdődik a vizsgaidőszak. Az utolsó írásbelikkel és szóbelikkel a hallgatók 2024. február 3-án végezhetnek.

 

A legdurvább vizsgabeosztás kétségkívül a Szegedi Tudományegyetemen van, ahol még december 23-án, szombaton is vizsgázhatnak a hallgatók. A leírásban nem szerpel, de feltételezhetően ez szerencsére csak a levelezős hallgatókat érintheti, ugyanis több egyetemen is fel vannak tüntetve hétvégi időpontok a vizsgabeosztásban, amik általában nem vonatkoznak a nappali képzésben tanulókra.

Nagy eltérések vannak viszont az egyetemeken arról, hogy 2024 elején mikor érnek véget a vizsgák. Legkorábban a Corvinuson fejezik be a hallgatók számonkérését, ugyanis náluk már január 21-én vége a vizsgaidőszaknak. A felkészülést legtovább a BME és a PTE hallgatói nyújthatják, mivel ezeken az egyetemeken a vizsgaidőszak egészen február 26-ig tart.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.