A képviselő-testület azonban csak bérleti díj ellenében adná át az épületet.
A kikötőnél található egykori Hullám és Sió szállót korábban a Kodolányi János Főiskola használta, amely a hallgatói létszám jelentős csökkenése miatt visszaadta az épületet, majd 2016-tól a Gábor Dénes Főiskola hallgatómentes kampusza lett, az intézmény távozni is csak váltságdíj fejében akart. Most az épületet a Debreceni Egyetem venné át– írta meg a Magyar Narancs.
Az októberi testületi ülésre Lengyel Róbert polgármester terjesztett be egy javaslatcsomagot, amelynek egyik pontja szerint öt évre ingyen kérte az egyetem az épületet. Az előterjesztés mellékleteként szerepelt Bács Zoltán egyetemi kancellár levele, amelyben kérte az épület térítésmentes használatát, de arról is írt, hogy mikortól indulnának ott képzések: „Az oktatási tevékenységet haladéktalanul megkezdenénk. A helyi szakindítás alapján történő felvételi eljáráson alapuló oktatás nagyon szerencsés esetben 2024-ben, normál esetben 2025-ben indulhat el, de más oktatások és a kutatási tevékenység már 2024-ben el fog indulni – írja a lap.
Vita alakult ki a bizottság ülésén
A tagok többsége 20 évre szeretné átadni az épületet, de mint az aljegyző felhívta rá a figyelmet, csak 15 évre lehet pályázat nélkül szerződni, amit meghosszabbíthatnak 5 évvel, így ki tud jönni a 20 év.
A képviselő-testület végül arról döntött, hogy támogatják azt, hogy az ingatlant a Debreceni Egyetem rendelkezésére bocsássák felsőoktatási tevékenység végzése céljából 15+5 évre, de nem ingyen, hanem bérleti díj ellenében, amely ugyanakkor későbbi megállapodás tárgyát képezné, és akár bérlői felújítások költségelszámolásával is lelakható lenne.
A lap kereste a Debreceni Egyetem kancellárját azzal kapcsolatban, hogy milyen képzéseket és/vagy kutatási munkákat tervez a Debreceni Egyetem Siófokon, de még nem érkezett válasz.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
