A képviselő-testület azonban csak bérleti díj ellenében adná át az épületet.
A kikötőnél található egykori Hullám és Sió szállót korábban a Kodolányi János Főiskola használta, amely a hallgatói létszám jelentős csökkenése miatt visszaadta az épületet, majd 2016-tól a Gábor Dénes Főiskola hallgatómentes kampusza lett, az intézmény távozni is csak váltságdíj fejében akart. Most az épületet a Debreceni Egyetem venné át– írta meg a Magyar Narancs.
Az októberi testületi ülésre Lengyel Róbert polgármester terjesztett be egy javaslatcsomagot, amelynek egyik pontja szerint öt évre ingyen kérte az egyetem az épületet. Az előterjesztés mellékleteként szerepelt Bács Zoltán egyetemi kancellár levele, amelyben kérte az épület térítésmentes használatát, de arról is írt, hogy mikortól indulnának ott képzések: „Az oktatási tevékenységet haladéktalanul megkezdenénk. A helyi szakindítás alapján történő felvételi eljáráson alapuló oktatás nagyon szerencsés esetben 2024-ben, normál esetben 2025-ben indulhat el, de más oktatások és a kutatási tevékenység már 2024-ben el fog indulni – írja a lap.
Vita alakult ki a bizottság ülésén
A tagok többsége 20 évre szeretné átadni az épületet, de mint az aljegyző felhívta rá a figyelmet, csak 15 évre lehet pályázat nélkül szerződni, amit meghosszabbíthatnak 5 évvel, így ki tud jönni a 20 év.
A képviselő-testület végül arról döntött, hogy támogatják azt, hogy az ingatlant a Debreceni Egyetem rendelkezésére bocsássák felsőoktatási tevékenység végzése céljából 15+5 évre, de nem ingyen, hanem bérleti díj ellenében, amely ugyanakkor későbbi megállapodás tárgyát képezné, és akár bérlői felújítások költségelszámolásával is lelakható lenne.
A lap kereste a Debreceni Egyetem kancellárját azzal kapcsolatban, hogy milyen képzéseket és/vagy kutatási munkákat tervez a Debreceni Egyetem Siófokon, de még nem érkezett válasz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
