Lengyel Ádám, a Debreceni Egyetem (DE) gazdaságtudományi karának pénzügy-számvitel szakos hallgatója nyerte meg a London Stock Exchange Group (LSEG) Workspace Portfolio Management versenyét. A rangos közgazdasági megmérettetésen 16 ország több mint kétszáz leendő szakembere indult.
A Refinitive Workspace for Students olyan platform, ahol a hallgatók valós tőzsdei adatokkal tudnak befektetéseket szimulálni. A Közép- és Kelet-Európa, valamint Közel-Kelet és Afrika (CEEMA) egyetemei számára meghirdetett megmérettetésen 46 intézmény, köztük a Debreceni Egyetem hallgatói versengtek egymással.
Az egyetem pénzügyi tanszékének vezetője, Becsky-Nagy Patrícia öt hallgatót nevezett, akik közül Lengyel Ádám jutott be a döntőbe, ahol a legmagasabb pontszámot sikerült elérnie, így megnyerte a versenyt..
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közleménye szerint a Londoni Értéktőzsde (LSEG) által meghirdetett verseny debreceni győztese az MKT ifjúsági bizottságának elnöke.
Nagy Gábor Miklós arról tájékoztatott, hogy az első fordulóban valós tőzsdei változásokat követve kellett a versenyzőknek szimulálniuk az általuk összeállított portfoliójuk kezelését. A nemzetközi szinten legjobb eredményt elért 20 diák az elődöntőben az LSEG vezetői előtt prezentált. A döntőben pedig a legjobb 10 hallgató egy nemzetközileg elismert befektetőkből álló szakmai zsűri előtt mutatta be a befektetési stratégiáját.
Lengyel Ádám a győzelmével lehetőséget kapott a Londoni Értéktőzsde portfoliómenedzsment-képzésén való részvételre
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
