Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az új csereprogram jobb lesz, mint az Erasmus, amivel kapcsolatban egyébként az Európai Bizottságtól egyelőre még nem érkezett válasz.
"Csütörtök délelőtt a Tempus Közalapítvány kuratóriuma egy új nemzetköziesítési program alapelveit és koncepcióját fogadta el, amely közösen került kidolgozásra a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Tempus Közalapítvány, valamint meghatározó magyar egyetemek, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai, valamint a Semmelweis Egyetem közreműködésével" - jelentette be Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Az MTI információi szerint a felsőoktatásért felelős államtitkár az európai uniós tagállamok oktatási minisztereinek tanácskozására érkezett a belga fővárosba. Elmondása szerint a jövőre induló program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosít majd csereprogramban való részvételi lehetőséget, elsősorban a modellváltáson átesett egyetemek tanulói és oktatói részérére.
"A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban"
- írják.
Az államtitkár szerint a programban nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken, azaz akár ázsiai, akár észak-amerikai egyetemeken is lehetőség lesz a csereprogramok keretében tanulmányokat folytatni az intézmények által kötött nemzetközi megállapodások alapján. Hankó Balázs azt is hozzátette, hogy mindezek mellett lehetőség lesz kiválósági alapú ösztöndíjakra is, ami több mint 200 diák részére biztosít majd pályázat útján ösztöndíjat arra, hogy a világ legjobb egyetemein folytathassanak tanulmányokat.
Az új programban a külföldi egyetemeken teljesített egyetemi kredit teljes mértékben elismerésre kerül majd, azaz a külföldi résztanulmányok a jövőben nem jelenthetik az egyetemi tanulmányok befejezésének késedelmét, az ösztöndíj összege pedig havi 350-500 ezer forintig terjed majd.
Hankó Balázs a november 23-i határidős Erasmus-üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány közel két hete küldte el legutóbbi javaslatát az Európai Bizottságnak, de válasz egyelőre nem érkezett.
"A bizottságnak tudnia kellene, hogy abban az Erasmus együttműködési szabályrendszerben, amit ők lefektettek, február 23-ig kellett a magyar egyetemeknek pályázni, és kilenc hónap áll rendelkezésre, hogy ezek alapján a szerződések megköttethessenek, melynek határideje így a mai nap, de természetesen dönthet úgy a bizottság, hogy ezt kitolja. Tárgyalunk, bízunk abban, hogy a bizottság elfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket pont az ő észrevételeikre tettünk, az európai uniós források megfelelő védelmét biztosítandó, és nem követik az eddigi taktikát, miszerint mindig újabb és újabb szempontok beemelését kérik, amely csak az időhúzást szolgálta eddig is a bizottság részéről" - mondta.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.