Újabb fordulat az Ádám Zoltán-ügyben: az FDSZ szerint jogellenes volt a docens elbocsátása

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) közleményéből kiderült, miért volt jogellenes Ádám Zoltán kirúgása.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete állásfoglalást adott ki az Ádám Zoltán-ügyben, amely szerint a rendkívüli felmondással elbocsátott docens az FDSZ munkajogi védettséggel bíró tisztségviselője volt. Ebből fakadóan Ádám Zoltán munkaviszonyát az egyetemi szakszervezet hozzájárulása nélkül nem lehetett volna rendes felmondással megszüntetni

Az elbocsátás eddig megismert indokai - néhány e-mail nem szándékos el nem küldése, illetve egy vezető által kifogásolt hangnem - nem látszanak megalapozni nemhogy rendkívüli, azonnal hatályú felmondást, de semmilyen elbocsátást sem. Bízunk abban, hogy a bíróság meg fogja állapítani Ádám Zoltán elbocsátásának jogellenességét. Tiltakozunk a szakszervezeti munkajogi védettséget kijátszó ilyen munkáltatói eljárás ellen és szolidaritásunkat kinyilvánítva követeljük elbocsátott kollégánk visszahelyezését állásába!

- írták a közleményükben.

Ádám Zoltánért a hallgatók is kiálltak. November 16-án este a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épülete elé szerveztek tüntetést.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy október 24-én az egyetem azonnali hatállyal elbocsátotta Ádám Zoltánt, a Közgazdaságtan Intézet docensét, aki februárban etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután az intézmény egyik hallgatóját a társaitól külön, annak ellenére vizsgáztatták, hogy nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.