Közvetítőkkel oldanák meg az erasmusos magyar diákok pénzügyi finanszírozását

Az alternatív megoldással egy közvetítőhöz kerülnének az Erasmus+ forrásai.

A Gwendoline Delbos-Corflied, az Európai Parlament Magyarországról szóló legutóbbi jelentésének szerzője, valamint John Morijn, a Princetoni Egyetem nemzetközi kapcsolati intézetének munkatársa a közalapítványokba kiszervezett egyetemek megkerülésével oldaná meg a hallgatók Erasmus+ és a Horizont Európa programban való részvételét – írta meg a Politico.

Elmondásuk szerint „nincs valódi előrelépés azokban a kérdésekben, amelyek a források felfüggesztéséhez vezettek – mint a korrupció elleni küzdelem, a hatékony büntetőeljárások, az igazságszolgáltatás függetlensége és az állami vagyon elszigetelése a privatizált entitásokban”. Azonban látnak megoldást a források felszabadítására.

„Az egyik lehetőség az, hogy ezeket a pénzeszközöket az Európai Bizottság közvetlen irányítása alá helyezzük, a foglyul ejtett oktatási struktúrák bevonása nélkül, vagy egy új független magyarországi közvetítőn keresztül, amelyhez így a tudósok és a hallgatók közvetlenül hozzáférhetnének”

Az alternatív megoldás szerint így a Magyarországtól visszatartott forrásokat egy független közvetítő irányítása alá helyeznék. A pénzeket pedig azon keresztül más tagállamok kutatóintézeteihez irányíthatnák, amit kifejezetten a magyar hallgatók számára fordítanának.

Ezzel a program nem változna meg, ugyanúgy tanulhatnának továbbra is uniós tagállamokban a hallgatók, azonban külföldi diákok továbbra sem jelentkezhetnének az alapítványi egyetemekre.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.