Szabó Lajos szerint Ádám Zoltán egyoldalúan nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, így bizonyos részletek nem kerültek napvilágra a sajtóban a februári vizsgabotrányról és a docens múlt heti kirúgásáról.
"Nem az a teljes igazság, amit Ádám Zoltán állít, nem úgy történt minden, ahogy mondja. Egyoldalú és az igazságot elfedő, manipulatívan tálalt nyilatkozatokat adott, és azért álltam most ki, mert ez már az egyetem reputációját érinti" - így nyilatkozott az Indexnek adott interjújában a Corvinus Egyetemen kirobbant vizsgabotrányról és Ádám Zoltán kirúgásáról az egyetem megbízott rektora, Szabó Lajos.
Az Eduline-on többször is beszámoltunk már arról a februárban kirobbant "vizsgabotrányról", melynek során a Corvinus Egyetem Közgazdaságtan Intézetének docense etikai vizsgálatot indított az egyetem két oktatójával és egy vezetőjével szemben, miután egy hallgatót a többiektől elkülönítve, annak ellenére vizsgáztattak, hogy egyáltalán teljesítette volna a vizsgáztatás feltételeit. Később az is kiderült, hogy az említett diák egy befolyásos, Mol-részvényekkel rendelkező család gyereke, a szülei pedig a befolyásosságukra hivatkozva szóban és írásban is arra kérték az egyetemet, hogy adjanak még egy esélyt az említett hallgatónak. Az ügyröl a sajtó azt követően szerzett tudomást, hogy nyilvánosságra kerültek Ádám Zoltán bejegyzései, amiket az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában tett közzé.
Az intézmény megbízott rektora szerint azonban a nyilvánosság csak az ügy egyik feléről értesült, és arról sem abban a formában, ahogyan valójában történtek a dolgok. Szabó Lajos szerint ugyanis nem egy, hanem egyszerre két hallgatót is érintett az ügy.
"Az etikai eljárásban érintett hallgató, nevezzük „A” hallgatónak, aki csak hét kvízt teljesített, a szemináriumvezetőjéhez, Ádám Zoltánhoz fordult, hogy adjanak neki egy pótlási lehetőséget. Ádám Zoltán ezt elutasította, tanácskozott az operatív koordinátorral, aki szintén azt mondta, hogy nem lehet pótolni. Indokként azt hozták fel, hogy a tantárgyi adatlap nem teszi lehetővé a pótlást. Hozzáteszem, hogy a korábbi években mindig minden hallgatónak volt egy javítási vagy pótlási lehetősége. Az „A” hallgatótól azonban ezt most megtagadták" - mondta.
Szabó Lajos szerint ekkor a hallgató dékáni méltányossági kérelemmel az egyetem vezetőségéhez fordult, ami a tanulmányai során egyszer mindenkit megillet, így a dékán el is fogadta a kérelmet.
"Hallgatóközpontúak vagyunk. Mindenki hibázhat vagy mulaszthat egyszer, és ez nem csak az „A” hallgatóra vonatkozik, hanem a többiekre is. Ezt az elvet alkalmazta a dékán, amikor megítélte a méltányosságot. Az „A” hallgató javított, meglett neki a nyolc kvíz, és mehetett vizsgázni"
- hangsúlyozta.
A vizsgálatok ugyanakkor feltárták, hogy volt egy „B” hallgató is, aki ugyanabban az időszakban, mint az „A” hallgató, egy kvíz pótlásának lehetőségét kérte a szemináriumvezetőjétől. Neki is csak hét kvíze volt sikeres, és javítási lehetőséget szeretett volna, amit minden kérvény nélkül meg is kapott, a szabálytalansági eljárás pedig azt próbálta kideríteni, hogy Ádám Zoltánnak köze volt-e ehhez, ugyanis a pozitív diszkrimináció éppen ebben az esetben valósult meg.
"A bizottságnak kötelessége volt kideríteni a teljes igazságot és tisztázni az oktatók szerepét az „A” és „B” hallgató esetében. Ádám Zoltán azonban ebben a folyamatban nem volt együttműködő. Többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó elküldeni a vizsgálathoz szükséges teljes levelezését, pedig ez alapján lehetett volna tisztázni, hogy ki miről tudott, miről konzultált és milyen döntéseket hozott. Ő azt mondta, hogy minden emailt elküldött, pedig a bizottság megállapította, hogy nem. Később, a szabálytalansági eljárás lezárása után már úgy nyilatkozott, hogy valóban nem ment át minden email, és itt technikai okokra hivatkozott" - tette hozzá.
A megbízott rektor szerint ugyanakkor aminek szintén köze van Ádám kirúgásához, de a sajtóban nem írtak róla, hogy pont akkor, amikor az egyetem vezetősége a Moodle rendszerében - ami naplózza a belépéseket - szerette volna megnézni, hogy amikor a „B” hallgató a kvízt pótolta, ki tette lehetővé számára a belépést, a rendszer technikai hibát jelzett.
Szabó Lajos szerint bár Ádám Zoltán kirúgása a külső szemlélők számára valóban koncepciós eljárásnak tűnhet, az ügy eddig egyoldalúan volt tálalva, ami már az egyetem reputációjára is rossz hatással volt. Szerinte bárki szabadon kifejtheti a véleményét, amit a kollégái meg is tesznek, legyen szó kormánypárti vagy ellenzéki megnyilvánulásról, de azt senki sem teheti meg, hogy a saját nézeteit úgy állítja be, mintha az "az egyetem hivatalos álláspontja lenne".
"Mindenféle kivételezést nagyon határozottan visszautasítunk, és nem engedjük meg, hogy ez megtörténjen. Pont a negatív vagy a pozitív kivételezést szerettük volna teljes mértékben felderíteni" - emelte ki.
A rektor azt is elmondta, hogy az ügy miatt az egyetemen több ártatlan hallgatót is zaklatás, verbális abúzus ért azért, mert valamelyik családtagjuk a Mol-nál dolgozik, és elindult a találgatás, hogy vajon ők-e a vizsgabotrány érintettjei. Volt, aki emiatt az egyetem segítségét és védelmét kérte, Szabó Lajos szerint azonban a diákoknak és az egyetem vezetőségének is nagyon nehéz helyzet volt az elmúlt pár hónap, mert a személyiségi jogok miatt nem mondhatták meg, kiről volt szó és "ki mit csinált vagy mit nem, miközben végig kellett nézni, ahogy elbulvárosítanak egy amúgy hétköznapi vizsgaügyet."
A teljes interjút ide kattintva olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
