Kilenc részrangsorban szerepel, több kategóriában is Magyarország legjobb egyeteme az ELTE

A Times Higher Education tizenegy friss szakterületi részrangsorából kilencben szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a jogi részrangsorban ráadásul egyedüli magyar intézményként van az élen.

  • Székács Linda

Ahogy korábban már mi is többször beszámoltunk róla, október 26-án csütörtökön hozták nyilvánosságra a brit Times Higher Education legfrissebb 2024-es felsőoktatási részrangsorait pszichológia, jog, élettudományok, élettelen természettudományok, humán tudományok, neveléstudományok, társadalomtudományok, informatika, üzleti és gazdaságtudományok kategóriákban.

A toplista a THE World University Rankings-nél alkalmazott módszertan szerint készült, többek között tehát az oktatók és a hallgatók arányát, a külföldi oktatók számát, a kutatások és azok idézettségének arányát figyelembe véve, azzal a különbséggel, hogy itt minden szakterület esetében figyelembe vették a terület sajátosságait is.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tizenegy részrangsorból összesen kilencben szerepel, öt részrangsorban pedig a legjobb magyar eredményt szerezte meg, igaz, két kategóriában osztoznia kell a helyezésen más magyar intézményekkel,

Bölcsészettudományok terén a 401-500. helyén szerepel, a pszichológiai részrangsorban a 301-400. helyre sorolták, az üzleti és gazdasági képzések kategóriájában osztozik a 601-800. helyen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a természettudományok részrangsorában pedig az 501-600. helyen van a Debreceni Egyetemmel együtt, míg a jogi részrangsorban

egyedüli magyar felsőoktatási intézményként a 201-250. helyet szerezte meg,

ami világszinten is jeles teljesítménynek számít.

Arról, hogy pontosan milyen helyezéseket értek el idén a részrangsorokban a magyar egyetemek itt olvashattok, a világ legjobb egyetemeit pedig ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze nektek:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.