A Times Higher Education tizenegy friss szakterületi részrangsorából kilencben szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a jogi részrangsorban ráadásul egyedüli magyar intézményként van az élen.
Ahogy korábban már mi is többször beszámoltunk róla, október 26-án csütörtökön hozták nyilvánosságra a brit Times Higher Education legfrissebb 2024-es felsőoktatási részrangsorait pszichológia, jog, élettudományok, élettelen természettudományok, humán tudományok, neveléstudományok, társadalomtudományok, informatika, üzleti és gazdaságtudományok kategóriákban.
A toplista a THE World University Rankings-nél alkalmazott módszertan szerint készült, többek között tehát az oktatók és a hallgatók arányát, a külföldi oktatók számát, a kutatások és azok idézettségének arányát figyelembe véve, azzal a különbséggel, hogy itt minden szakterület esetében figyelembe vették a terület sajátosságait is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tizenegy részrangsorból összesen kilencben szerepel, öt részrangsorban pedig a legjobb magyar eredményt szerezte meg, igaz, két kategóriában osztoznia kell a helyezésen más magyar intézményekkel,
Bölcsészettudományok terén a 401-500. helyén szerepel, a pszichológiai részrangsorban a 301-400. helyre sorolták, az üzleti és gazdasági képzések kategóriájában osztozik a 601-800. helyen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a természettudományok részrangsorában pedig az 501-600. helyen van a Debreceni Egyetemmel együtt, míg a jogi részrangsorban
egyedüli magyar felsőoktatási intézményként a 201-250. helyet szerezte meg,
ami világszinten is jeles teljesítménynek számít.
Arról, hogy pontosan milyen helyezéseket értek el idén a részrangsorokban a magyar egyetemek itt olvashattok, a világ legjobb egyetemeit pedig ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze nektek:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
