Félbehagyott tanulmányok: mikor kell visszafizetni a tandíjat?

A felsőoktatás bizonyos kötelezettséggel jár, főleg akkor, ha állami ösztöndíjas képzésre jártok. Mutatjuk, mikor kell visszafizetni a tandíjatok, ha félbehagyjátok a tanulmányaitok.

  • Székács Linda

Az "ingyenes" egyetemi tanulmányoknak feltételei vannak, amiknek a teljesítését vállaltátok azzal, amikor a beiratkozásnál aláírtátok a hallgatói szerződésetek. Ebben szerepel, hogy

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül oklevelet szereztek (oklevélszerzési kötelezettség), valamint
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt tartotok fenn (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Amennyiben ezt nem teljesítitek, az következményekkel jár.

Ha már az első félévetek után abbahagyjátok a képzésetek, szerencsére fizetnetek nem kell, de az állami félévetek elúszik, a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint ugyanis felsőoktatási szakképzés, illetve alap- vagy mester képzés esetén ha legfeljebb egy félévig, osztatlan képzés esetén pedig legfeljebb két félévig jártatok a szakra, nem kell teljesítenetek semmiféle visszafizetési kötelezettséget. Az egyetlen következmény, hogy eggyel vagy kettővel kevesebb állami ösztöndíjas félévetek marad.

Ha viszont később szakítjátok meg a tanulmányaitok és nem szereztek diplomát, két lehetőségetek van. Az egyik, hogy hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok legalább annyi ideig, ameddig állami ösztöndíjas képzésre jártatok. Amennyiben viszont a képzés megszüntetését követő két éven belül nem kezdtek el dolgozni, vissza kell fizetnetek a képzésetek költségeinek felét.

 

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.