10 éremmel tértek haza a magyar diákok az Európai Egyetemi Sportszövetség nyári bajnokságáról

Az Európai Egyetem Sportszövetsége által rendezett bajnokságon óriási sikert arattak az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói. Az elért eredménnyel a harmadik helyet szerezték meg az összesített egyetemi rangsorban.

Az Európai Egyetemi Sportszövetség június végén nyitotta meg az idei bajnokságot, ami több mint 5353 fő részvételével zajlott. A nyári szezonban Európa-szerte 15 versenyt rendeztek 19 sportágban: labdarúgás, tenisz, asztalitenisz, kézilabda, tollaslabda, vízilabda, 3x3-as kosárlabda, röplabda, futsal, küzdősportok (judo, karate, kickbox, taekwondo), kosárlabda, tájfutás, rögbi 7-esek, evezés és strandsportok (strandkézilabda és strandröplabda).

Az ELTE összesen 35 sportolóval képviseltette magát a versenyeken. Összesen 10 érmet: 5 aranyat, 1 ezüstöt és 4 bronzérmet hoztak haza a sportolók.

Aranyérmet szereztek kick-boxban,női tájfutásban és evezésben. Még szintén kick-boxban, taekwondoban és karatéban ezüstérmet, valamint röplabdában és evezésben a bronzérmet sikerült megszerezni. Az október elején lezárult versenyeken összesített rangsorban a Nottinghami Egyetem és a Zágrábi Egyetem után az ELTE a harmadik helyen végzett.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.