Több egyetemen idén sem lesz őszi szünet

Az egyetemek többsége idén sem számol az őszi szünettel - ez derült ki a körképünkből, melynek során azt próbáltuk összegyűjteni, hogy a 2023/24-es félévben mikor lesz az őszi tanítási szünet a felsőoktatási intézményekben.

  • Székács Linda

Az egyetemek többségén tavaly augusztusban még szerepelt a tanév rendjében az őszi szünet időpontja. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen október 24 és 29 között lett volna az őszi pihenő, a Budapesti Corvinus Egyetemen október 24. és 28. között, a Pécsi Tudományegyetemen pedig november 2-4. közé esett az őszi szünet időpontja. Végül aztán a "rezsipánik" és az energiatakarékossági intézkedések miatt szinte az összes intézmény tanév rendjét módosították. Volt, ahol elmaradt az őszi szünet, máshol pedig decemberre tolták az időpontját, hogy így is spóroljanak a fűtés költségeivel.

Idén nem aggódnak az egyetemek

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a tavalyi pánik után úgy tűnik, idén nem aggódnak az energiaköltségek miatt az egyetemek. Az Eduline kérdéseire szinte mindegyik intézmény azt válaszolta: nem érzik indokoltnak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését, a félév a megszokott ütemben, az oktatás pedig jelenléti formában zajlik majd.

Pedig tavalyhoz képest nem sok minden változott, az orosz-ukrán háború még mindig tart, és a rezsicsökkentést sem vezette be újra a kormány, ezért a jelenlegi állás szerint idén is magas költségekkel kell számolniuk az intézményeknek.

Az őszi szünet pedig idén is több intézményben elmarad, vagy jelentősen megrövidül. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen október 30. és november 3. között pihenhetnek néhány napot az egyetemi hallgatók, a Miskolci Egyetemen a munkaszüneti napokat rektori szünetek egészítik ki, más intézményekben viszont csak a november elsejét kapják meg a diákok, ami egyébként is munkaszüneti nap, szerencsés esetben pedig "odaadják" nekik a november másodikát is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.