Keveházi Gábor szerint a Magyar Táncművészeti Egyetem lefelé halad a lejtőn

Élesen bírálta a táncoktatást a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncos, koreográfus.

  • Tornyos Kata

Amióta privatizálták a Magyar Táncművészeti Egyetemet (MTE), a beígért fellendülés elmaradt. A kommunikáció természetesen mást állít, az igazság viszont az, hogy az intézmény a lejtőn lefelé halad – írta a Facebookon Keveházi Gábor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncos, koreográfus. Szerinte sorra üldözik el azokat a klasszikus balettmestereket, akiknek a kisujjukban van a szakma.

A rektort is élesen bírálta

Már már az az érzésem, hogy a vezetésre teljesen alkalmatlan rektor és az új alapítványi tulajdonos, készakarva teszik tönkre az intézményt – írja. Elismeri, hogy fel tud mutatni eredményeket az intézmény, de véleménye szerint csak azért, mert rangon aluli versenyeken indítják a növendékeket, ahol el tudnak érni eredményeket.

Arra a vitás kérdésre is kitért, hogy az Operaház nem szerződteti az MTE-n végzett hallgatókat. Az Operaház és a tánc- illetve balettoktatás kapcsolatában az elmúlt időszakban nyilvános üzengetések jelezték a meglévő feszültséget. Mindez egy márciusi interjú után kezdődött, amelyben Fodorné Molnár Márta, a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) rektora az Indexnek azt kifogásolta, hogy a náluk végzett diákok miért nem kapnak lehetőséget az Operaházban. Később erre az Operaháztól úgy reagáltak, hogy ez valótlan állítás, hiszen „örömmel adnak lehetőséget az MTE-növendékeknek előadásaikon”.

A balettoktatásban kiemelten nagy problémát jelent a testi, illetve lelki abúzus világszerte, amely mentális problémákat eredményez a fiatal táncosoknál. Keveházi Gábor azt írta, hogy teljes a szervezetlenség, nem a növendékek érdeke, hanem a balettmesterek karrierje a legfontosabb. A gyerekeket nem igazán szeretve tanítják, több növendéknek volt, van pszichés problémája, nem egy fiatal hagyja abba önszántából a tanulmányait a mestere miatt.

Arról, hogy Angliában milyen környezetben zajlik a balettoktatás innen olvashattok:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.