Tíz oktató mondott fel a Budapesti Metropolitan Egyetemen, ez volt az oka

Egyelőre nem tudni, ki tartja meg az őszi szemeszterben induló órákat a kommunikáció szakosoknak.

A Budapesti Metropolitan Egyetemen miután Kovács Attila dékán többeket elbocsátott, további tíz oktató is úgy döntött, hogy távozik az intézményből - írja a Media1.

A METU Újságírás Központjának egyes munkatársai, akik Kovács Attilának írt tiltakozó és információkérő levelük, valamint a hallgatók petíciójának eredménytelensége miatt, hétfőn újabb levelet írtak a dékánnak, amelyben arról tájékoztatták, hogy a továbbiakban nem látják garantálva az egyetemi oktatói autonómiát, és veszélyben látják a szakmaiságot, ezért távoznak a magánegyetemről.

A levelet Élő Anita, Ihász Ingrid, Marosi Gergely, Martin József, Pach Ferenc, Szabó Krisztián, valamint Szalay Dániel írta alá. Neizer Anita, Jolsvai András és Réti Pál pedig már a hétfői távozások előtt bejelentették, hogy nem tartanak többé órát a Budapesti Metropolitan Egyetemen. A távozó oktatók levelére Kovács Attila néhány órával később azt válaszolta: sajnálja, de elfogadja a döntésüket.

Nemcsak a METU-n kerültek nehéz helyzetbe a kommunikcáió szakos hallgatók, hanem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is.

"Sajnos időközben a hallgatói létszám túlnőtt az oktatói létszámon. Tíz hallgatónál többel egyszerűen nem lehet felelősségteljesen konzultálni. Így viszont kb. 20 hallgató maradt, akinek nem jutott konzulens"– olvasható az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóinak kiküldött levélben.

A tanszékvezető hozzátette, jelezték a kari vezetés felé a problémát, amelynek a megoldása folyamatban van.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.