Tíz oktató mondott fel a Budapesti Metropolitan Egyetemen, ez volt az oka

Egyelőre nem tudni, ki tartja meg az őszi szemeszterben induló órákat a kommunikáció szakosoknak.

A Budapesti Metropolitan Egyetemen miután Kovács Attila dékán többeket elbocsátott, további tíz oktató is úgy döntött, hogy távozik az intézményből - írja a Media1.

A METU Újságírás Központjának egyes munkatársai, akik Kovács Attilának írt tiltakozó és információkérő levelük, valamint a hallgatók petíciójának eredménytelensége miatt, hétfőn újabb levelet írtak a dékánnak, amelyben arról tájékoztatták, hogy a továbbiakban nem látják garantálva az egyetemi oktatói autonómiát, és veszélyben látják a szakmaiságot, ezért távoznak a magánegyetemről.

A levelet Élő Anita, Ihász Ingrid, Marosi Gergely, Martin József, Pach Ferenc, Szabó Krisztián, valamint Szalay Dániel írta alá. Neizer Anita, Jolsvai András és Réti Pál pedig már a hétfői távozások előtt bejelentették, hogy nem tartanak többé órát a Budapesti Metropolitan Egyetemen. A távozó oktatók levelére Kovács Attila néhány órával később azt válaszolta: sajnálja, de elfogadja a döntésüket.

Nemcsak a METU-n kerültek nehéz helyzetbe a kommunikcáió szakos hallgatók, hanem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is.

"Sajnos időközben a hallgatói létszám túlnőtt az oktatói létszámon. Tíz hallgatónál többel egyszerűen nem lehet felelősségteljesen konzultálni. Így viszont kb. 20 hallgató maradt, akinek nem jutott konzulens"– olvasható az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóinak kiküldött levélben.

A tanszékvezető hozzátette, jelezték a kari vezetés felé a problémát, amelynek a megoldása folyamatban van.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.