Idén is bekerült a világ legjobbjai közé a Corvinus Egyetem képzése

Megjelent a Financial Times legfrissebb, üzleti képzésekkel foglalkozó egyetemi rangsora, amiben évek óta egyetlen magyar egyetemként szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem.

  • Székács Linda

A tavalyi eredményéhez képest négy helyet lépett előre, így idén a 94. helyre rangsorolta a Corvinus Egyetemet a világ legjobb üzleti képzéseinek százas ranglistájában a Financial Times.

A rangsor készítésekor az intézmények elmúlt három évben nyújtott teljesítményeit vették figyelembe, többek között az alumnik, vagyis a diplomás öregdiákok fizetését és sokszínűségét, a diploma utáni elhelyezkedés időtartamát, a nemzetközi diákok és a nők arányát, de számít a fenntarthatóságra fektetett hangsúly és az egyetemek kötelezettségvállalása is.

"Ár-érték arány szempontjából pedig kifejezetten előkelő helyen szerepel a Corvinus a száz legjobb képzés között, a vezetés és szervezés mesterszak a 17. a Financial Times mérése szerint. A rangsor rámutat, hogy a Corvinus tavaly végzett vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak 99 százaléka helyezkedett el három hónapon belül, a 2020-ban végzetteknek pedig kétharmadával nőtt a keresetük a diploma megszerzését követő két-három évben a rangsor összeállítóinak felmérése szerint" - írják a lapunknak küldött közleményükben.

A legjobb egyetem idén a francia HEC Paris lett, amit a svájci University of St Gallen, majd a londoni London Business School követ. Magyarországról csak a Corvinus Egyetem került bele a rangsorba, a környező országok intézményei közül viszont a 18. helyen végzett a cseh Prague University of Economics and Business, 24. helyen a WU (Vienna University of Economics and Business), 57. helyen a szlovén University of Ljubljana, School of Economics and Business, a 78. helyen pedig a lengyel Kozminski University.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.