Idén is bekerült a világ legjobbjai közé a Corvinus Egyetem képzése

Megjelent a Financial Times legfrissebb, üzleti képzésekkel foglalkozó egyetemi rangsora, amiben évek óta egyetlen magyar egyetemként szerepel a Budapesti Corvinus Egyetem.

  • Székács Linda

A tavalyi eredményéhez képest négy helyet lépett előre, így idén a 94. helyre rangsorolta a Corvinus Egyetemet a világ legjobb üzleti képzéseinek százas ranglistájában a Financial Times.

A rangsor készítésekor az intézmények elmúlt három évben nyújtott teljesítményeit vették figyelembe, többek között az alumnik, vagyis a diplomás öregdiákok fizetését és sokszínűségét, a diploma utáni elhelyezkedés időtartamát, a nemzetközi diákok és a nők arányát, de számít a fenntarthatóságra fektetett hangsúly és az egyetemek kötelezettségvállalása is.

"Ár-érték arány szempontjából pedig kifejezetten előkelő helyen szerepel a Corvinus a száz legjobb képzés között, a vezetés és szervezés mesterszak a 17. a Financial Times mérése szerint. A rangsor rámutat, hogy a Corvinus tavaly végzett vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak 99 százaléka helyezkedett el három hónapon belül, a 2020-ban végzetteknek pedig kétharmadával nőtt a keresetük a diploma megszerzését követő két-három évben a rangsor összeállítóinak felmérése szerint" - írják a lapunknak küldött közleményükben.

A legjobb egyetem idén a francia HEC Paris lett, amit a svájci University of St Gallen, majd a londoni London Business School követ. Magyarországról csak a Corvinus Egyetem került bele a rangsorba, a környező országok intézményei közül viszont a 18. helyen végzett a cseh Prague University of Economics and Business, 24. helyen a WU (Vienna University of Economics and Business), 57. helyen a szlovén University of Ljubljana, School of Economics and Business, a 78. helyen pedig a lengyel Kozminski University.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.