A diplomaszerzés után a gólyaheteket is bojkottálnák a béremelésért sztrájkoló brit egyetemi dolgozók

Rögtön az angol egyetemi félév első hetében, szeptember 25. és 29. között sztrájkolhatnak 136 brit egyetem munkatársai; oktatók, könyvtárosok és technikusok, amennyiben nem kapnak magasabb fizetési ajánlatot.

  • Székács Linda

A University and College Union (UCU) brit egyetemi szakszervezet tagjaiak sztrájkjáról áprilisban már mi is beszámoltunk, akkor ugyanis több ezer brit egyetemi hallgató diplomaszerzése csúszott, mert az oktatók megtagadták a jegyek beirását, hogy így tiltakozzanak az alacsony bérek ellen, és követeljék a bérszakadékok megszüntetését, a munkaterhek csökkentését, továbbá a határozatlan idejű munkaszerződések megszüntetését.

Mivel a probléma azóta sem oldódott meg, az 5-8 százalékos béremelési ajánlatot pedig elutasították, a The Guardian szerint az akciókat a szeptember végén kezdődő új egyetemi félévben is folytatják és szeptember 25-én, a félév első napján ötnapos sztrájkba kezdenek.

"Az egyetemek gazdagabbak, mint valaha, több tízmilliárd fontos bevételt generálnak és több milliárdnyi készpénzbetétet halmoztak fel, mégsem adnak méltányos fizetést a személyzetnek. Az 5 százalékos bérjutalom valójában fizetéscsökkenést jelent és lényegesen kevesebb, mint amennyit a tanárok kapnak" - nyilatkozta Jo Grady, a szakszervezet főtitkára.

Grady szerint nincs más választásuk, mint addig sztrájkolni, amíg a rektorhelyettesek hajlandóak rendezni a vitás kérdéseket és felülvizsgálni a pénzügyeket. A főtitkár azt is elmondta; reméli, hogy sikerül minél hamarabb jobb belátásra bírni a rektorhelyetteseket, ellenkező esetben a gólyahéten programok helyett kordonok fogadják majd az új diákokat az egyetemeken.

Raj Jethwa, az Universities and Colleges Employers Association vezérigazgatója kiábrándítónak nevezte a felsőoktatási dolgozók bojkottját, akik szándékos akciókkal rontanák el az egyetemekre érkező új hallgatók üdvözlőhetét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.