Rögtön az angol egyetemi félév első hetében, szeptember 25. és 29. között sztrájkolhatnak 136 brit egyetem munkatársai; oktatók, könyvtárosok és technikusok, amennyiben nem kapnak magasabb fizetési ajánlatot.
A University and College Union (UCU) brit egyetemi szakszervezet tagjaiak sztrájkjáról áprilisban már mi is beszámoltunk, akkor ugyanis több ezer brit egyetemi hallgató diplomaszerzése csúszott, mert az oktatók megtagadták a jegyek beirását, hogy így tiltakozzanak az alacsony bérek ellen, és követeljék a bérszakadékok megszüntetését, a munkaterhek csökkentését, továbbá a határozatlan idejű munkaszerződések megszüntetését.
Mivel a probléma azóta sem oldódott meg, az 5-8 százalékos béremelési ajánlatot pedig elutasították, a The Guardian szerint az akciókat a szeptember végén kezdődő új egyetemi félévben is folytatják és szeptember 25-én, a félév első napján ötnapos sztrájkba kezdenek.
"Az egyetemek gazdagabbak, mint valaha, több tízmilliárd fontos bevételt generálnak és több milliárdnyi készpénzbetétet halmoztak fel, mégsem adnak méltányos fizetést a személyzetnek. Az 5 százalékos bérjutalom valójában fizetéscsökkenést jelent és lényegesen kevesebb, mint amennyit a tanárok kapnak" - nyilatkozta Jo Grady, a szakszervezet főtitkára.
Grady szerint nincs más választásuk, mint addig sztrájkolni, amíg a rektorhelyettesek hajlandóak rendezni a vitás kérdéseket és felülvizsgálni a pénzügyeket. A főtitkár azt is elmondta; reméli, hogy sikerül minél hamarabb jobb belátásra bírni a rektorhelyetteseket, ellenkező esetben a gólyahéten programok helyett kordonok fogadják majd az új diákokat az egyetemeken.
Raj Jethwa, az Universities and Colleges Employers Association vezérigazgatója kiábrándítónak nevezte a felsőoktatási dolgozók bojkottját, akik szándékos akciókkal rontanák el az egyetemekre érkező új hallgatók üdvözlőhetét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
