Az University College London 11 ezer diákkal készült friss felmérése szerint a legtöbben azért élnének otthon az egyetem alatt is, mert nincs pénzük távolabbi városokba költözni.
Minden harmadik felsőoktatásba készülő angol diák arra kényszerül, hogy az emelkedő lakhatási költségek miatt az egyetem alatt is otthon lakjon - számolt be a University College London friss felméréséről a BBC, amiben mintegy 11 ezer frissen érettségizett diák vett részt.
Míg a pandémia előtt az egyetemista diákok körülbelül 20 százaléka döntött úgy, hogy a felsőoktatási tanulmányai alatt is a szüleivel marad Angliában, idén már a 18 évesek 34 százaléka válaszolt úgy, hogy továbbra is otthon élne, ha felveszik az egyetemre (Angliában az eredmények a jövő hét folyamán derülnek ki). A legtöbben azért, mert a magas megélhetési költségek mellett nem is jelentkeztek olyan egyetemre, ami távol van a szülvárosuktól, mert tudják, hogy nem bírnák megfizetni a lakhatási költségeket.
Jake Anders, a kutatás vezetője szerint számos hátránya van annak, ha egy diák az egyetemi tanulmányai alatt is otthon marad. Kimarad például az egyetemi programokból és extra kurzusokból, de akár a jövőbeli karrierjét is rombolhatja.
"Azok számára, akik a legjobb egyetemek közelében élnek, ez egy jó döntés lehet, de az országban található egyetemek különböző nehézségeit tekintve valószínűbb, hogy a legjobb választás nem a közelben van" - jegyzi meg a szakember.
A kutatás szerint a megélhetési válság leginkább a hátrányos helyzetű családokat érinti, akiknek hitel terheli a házát, albérletet kell fizetniük, és lehet, hogy bizonyos helyzetekben ételbankokhoz kell fordulniuk, mert a bérük nem elég az összes költségükre.
A kutatás eredményeit látva a Sutton Trust nevű alapítvány elnöke, Peter Lampl felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan támogatásokat, amik lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy az otthonuktól távolabbi városokban tanulhassanak, az Universities UK szóvivője pedig azt is hozzátette: egyetlen diáknak sem szabadna a pénzügyi helyzete árnyékában dönteni a jövőjéről.
A felszólításokra a brit Oktatási Minisztérium is reagált, a közleményükben azt írják, a finanszírozási rendszerük biztosítja, hogy a legmagasabb szintű támogatást a legalacsonyabb jövedelmű családok diákjai kapják meg. Támogatják az egyetemeket és a nehézségekkel küzdő hallgatókat is, így augusztustól 276 millió fontot bocsátanak az intézmények rendelkezésére, de a diákhitel és egyéb támogatások is a hallgatók rendelkezésére állnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
