A Jászai Mari-díjas és Kossuth-díjas színészek, Vámos László korábbi osztálya elhatárolódnak az egyetem jelenlegi szellemiségétől.
„Az a Színház- és Filmművészeti Egyetem (korábban Főiskola), amelynek mi egykor növendékei voltunk, a döntés-előkészítés demokratikus szabályainak megkerülésével, a szakma, a hazai és nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére 2020. szeptember 1-én magánegyetemmé alakult. Az újjáalakult intézmény vezetői több alkalommal is határozottan elhatárolódtak az addig működő egyetem működési elveitől, szellemiségétől, és ezzel olyan értékeket tagadtak meg és romboltak le, amelyeknek a szellemében mi annak idején nevelkedtünk" - szerepel abban a levélben, amit Vámos László filmrendező ötven évvel ezelőtt végzett osztálya írt, és ami a 444-hez is eljutott.
A levelet olyan ismert színművészek és rendezők írták, mint a Jászai Mari-díjas Kútvölgyi Erzsébet, Lázár Kati és Egri Márta, valamint Miklósi Judit, Varsa Mátyás és Vas-Zoltán Iván, akik a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanévnyitóján, szeptember 11-én aranydiplomát vehetnének át az Uránia Filmszínházban.
A művészek azt írják, nem vehetnek át aranydiplomát azoknak a kezéből, akik megtagadták egykori tanáraik, és az SZFE jelenlegi tanárainak sorát Nádasdy Kálmántól Ascher Tamásig.
"Azt a szakmai nyitottságot és sokszínűséget, amit az átalakítás folyamatában az utolsó pillanatig védeni próbáltunk, és ami számunkra ma is mindennél fontosabb” - teszik hozzá.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2020 szeptemberében kezdődtek tiltakozások, miután az Innovációs és Technológiai Minisztérium májusban közölte, hogy a "magyar kultúra fejlődésének" biztosítása érdekében az intézmény új modellben működne tovább. Az egyetemi autonómia elvesztésétől tartó hallgatók több tüntetést is szerveztek és hetekre blokád alá vonták az egyetem épületeit, köztük az Ódry Színpadot is, de az intézmény oktatói, színházkritikusok, rendezők, más magyar egyetemek és ismert nemzetközi színészek is tiltakoztak a modellváltás ellen és szolidaritásukat fejezték ki a színművészetis diákokkal, akik egyébként az Oktatási Hivatal ellen is pert indítottak.
A hallgatók és a szakma tiltakozása ellenére a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása megtörtént, a felvételiző diákok száma jelentősen visszaesett, számos oktató felmondott, az intézmény százötven korábbi, tiltakozó hallgatójának félbemaradt diplomáját pedig külföldi egyetemek mentették meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
