35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem reméli, hogy a pályázható összeg oroszlánrésze az övék lehet majd.
Az Országgyűlés júniusban elfogadta a Kormány új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot. A Program fókuszában az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolása áll. 35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A projektenként elnyerhető támogatási összeg minimum 400, legfeljebb 800 millió forint.
"Ez egy 35 milliárd forintos keret, ami ezen a héten társadalmi egyeztetésen van és szeptember közepétől már lehet is pályázni" – mondta Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatról. Két része van a pályázatnak: a keret 40 százalékát a magyar kis- és középvállalatok (KKV) önállóan vagy konzorciumban pályázhatják. A pályázati keret 60 százalékát pedig a vállalatok az egyetemekkel, kutatóintézetekkel együtt pályázhatják meg a Neumann János Program keretén belül.
A Műegyetem lehet a legnagyobb haszonélvező
Charaf Hassan szerint ki van éhezve a piac erre a lehetőségre, mert számos KKV nem tudja finanszírozni a drága fejlesztéseket és ez a támogatás - amelynek következtében a KKV-k érdekeltek lesznek abban, hogy együttműködjenek az egyetemekkel - elég intenzív eredményeket generálhat.
„BME vezetői szinten nem hagyjuk, hogy ne legyünk haszonélvezői ennek a pályázatnak, ez a piaci orientáció miatt is jó lehetőség. Három terület van: az egészséges élet, a digitalizáció és a zöld átállás. Ezek közül a VIK a digitalizációban érdekelt, hiszen a karnak ez a fókuszterülete” – mondta.
A BME szeretné, ha az egyetemek és KKV-k konzorciumainak pályázataiból az oroszlánrész jutna rá, ennek érdekében több KKV partnerével pályázik majd. A dékán elmondta, hogy a kiírás azokat az innovatív cégeket szeretné díjazni, amelyek egyébként is foglalkoznak termék-/szolgáltatás fejlesztéssel, ezért az egyetem szerepe kiemelkedő lehet a projektben, mert számos téma köré épített partnerrel van kapcsolatuk.
Arra a kérdésre, hogy miért pont a Műegyetem egyik karának dékánja lett meghívva a pályázatot bemutató sajtótájékoztatóra, azt felelte, hogy talán azért, mert ő az egyik leghangosabb híve az ipar és az egyetemek közötti együttműködésnek.
„Lehet, hogy ez a hangos szereplésem motiválta a Minisztériumot arra, hogy engem hívjanak, de az is benne lehet, hogy az országban a mi karunk építi a kapcsolatot az egyik legerőteljesebben az iparral: több mint 1000 céggel van együttműködésünk, biztosan nem kell nagyítóval keresnünk a KKV-kat a környezetünkben. Mi abban hiszünk, hogy a piaccal együtt kell dolgozunk.” – hangsúlyozta.
A nyertes pályázóknak három vállalást kell teljesíteniük
Akik nem teljesíti az árbevételvállalás 75 százalékát, azok kötelesek visszafizetni a teljes támogatást.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
