A Műegyetemnek kedvezhet leginkább a kormány új innovációs projektje

35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem reméli, hogy a pályázható összeg oroszlánrésze az övék lehet majd.

  • Tornyos Kata

Az Országgyűlés júniusban elfogadta a Kormány új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot. A Program fókuszában az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolása áll. 35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A projektenként elnyerhető támogatási összeg minimum 400, legfeljebb 800 millió forint.

"Ez egy 35 milliárd forintos keret, ami ezen a héten társadalmi egyeztetésen van és szeptember közepétől már lehet is pályázni" – mondta Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatról. Két része van a pályázatnak: a keret 40 százalékát a magyar kis- és középvállalatok (KKV) önállóan vagy konzorciumban pályázhatják. A pályázati keret 60 százalékát pedig a vállalatok az egyetemekkel, kutatóintézetekkel együtt pályázhatják meg a Neumann János Program keretén belül.

A Műegyetem lehet a legnagyobb haszonélvező

Charaf Hassan szerint ki van éhezve a piac erre a lehetőségre, mert számos KKV nem tudja finanszírozni a drága fejlesztéseket és ez a támogatás - amelynek következtében a KKV-k érdekeltek lesznek abban, hogy együttműködjenek az egyetemekkel - elég intenzív eredményeket generálhat.

„BME vezetői szinten nem hagyjuk, hogy ne legyünk haszonélvezői ennek a pályázatnak, ez a piaci orientáció miatt is jó lehetőség. Három terület van: az egészséges élet, a digitalizáció és a zöld átállás. Ezek közül a VIK a digitalizációban érdekelt, hiszen a karnak ez a fókuszterülete” – mondta.

A BME szeretné, ha az egyetemek és KKV-k konzorciumainak pályázataiból az oroszlánrész jutna rá, ennek érdekében több KKV partnerével pályázik majd. A dékán elmondta, hogy a kiírás azokat az innovatív cégeket szeretné díjazni, amelyek egyébként is foglalkoznak termék-/szolgáltatás fejlesztéssel, ezért az egyetem szerepe kiemelkedő lehet a projektben, mert számos téma köré épített partnerrel van kapcsolatuk.

 

MTI

Arra a kérdésre, hogy miért pont a Műegyetem egyik karának dékánja lett meghívva a pályázatot bemutató sajtótájékoztatóra, azt felelte, hogy talán azért, mert ő az egyik leghangosabb híve az ipar és az egyetemek közötti együttműködésnek.

„Lehet, hogy ez a hangos szereplésem motiválta a Minisztériumot arra, hogy engem hívjanak, de az is benne lehet, hogy az országban a mi karunk építi a kapcsolatot az egyik legerőteljesebben az iparral: több mint 1000 céggel van együttműködésünk, biztosan nem kell nagyítóval keresnünk a KKV-kat a környezetünkben. Mi abban hiszünk, hogy a piaccal együtt kell dolgozunk.” – hangsúlyozta.

A nyertes pályázóknak három vállalást kell teljesíteniük

  • A projekt megvalósítási időszakának végére a nyertes pályázónak új technológiát, szolgáltatást vagy terméket szükséges kifejlesztenie.
  • A technológia vagy szolgáltatás kifejlesztése esetén az elnyert támogatási összeg legalább 40%-ának, termékfejlesztés esetén a támogatás legalább 60%-ának megfelelő árbevételt szükséges a nyertes vállalatnak realizálni az adott technológia / szolgáltatás / termék értékesítéséből a fenntartási időszak első két évének végére;
  • a projekt fenntartási időszakának végére a kifejlesztett új technológiát, szolgáltatást, terméket – főszabály szerint – megadott nemzetközi szabadalommal kell védenie a nyertes vállalkozásnak annak érdekében, hogy az új megoldás megfelelő védelemben részesüljön a nemzetközi piacokon is.

Akik nem teljesíti az árbevételvállalás 75 százalékát, azok kötelesek visszafizetni a teljes támogatást.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.