35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem reméli, hogy a pályázható összeg oroszlánrésze az övék lehet majd.
Az Országgyűlés júniusban elfogadta a Kormány új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot. A Program fókuszában az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsolása áll. 35 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak azok, akik valamilyen gazdasági hatást kiváltó innovatív termékeket és szolgáltatásokat hoznának létre. A projektenként elnyerhető támogatási összeg minimum 400, legfeljebb 800 millió forint.
"Ez egy 35 milliárd forintos keret, ami ezen a héten társadalmi egyeztetésen van és szeptember közepétől már lehet is pályázni" – mondta Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatról. Két része van a pályázatnak: a keret 40 százalékát a magyar kis- és középvállalatok (KKV) önállóan vagy konzorciumban pályázhatják. A pályázati keret 60 százalékát pedig a vállalatok az egyetemekkel, kutatóintézetekkel együtt pályázhatják meg a Neumann János Program keretén belül.
A Műegyetem lehet a legnagyobb haszonélvező
Charaf Hassan szerint ki van éhezve a piac erre a lehetőségre, mert számos KKV nem tudja finanszírozni a drága fejlesztéseket és ez a támogatás - amelynek következtében a KKV-k érdekeltek lesznek abban, hogy együttműködjenek az egyetemekkel - elég intenzív eredményeket generálhat.
„BME vezetői szinten nem hagyjuk, hogy ne legyünk haszonélvezői ennek a pályázatnak, ez a piaci orientáció miatt is jó lehetőség. Három terület van: az egészséges élet, a digitalizáció és a zöld átállás. Ezek közül a VIK a digitalizációban érdekelt, hiszen a karnak ez a fókuszterülete” – mondta.
A BME szeretné, ha az egyetemek és KKV-k konzorciumainak pályázataiból az oroszlánrész jutna rá, ennek érdekében több KKV partnerével pályázik majd. A dékán elmondta, hogy a kiírás azokat az innovatív cégeket szeretné díjazni, amelyek egyébként is foglalkoznak termék-/szolgáltatás fejlesztéssel, ezért az egyetem szerepe kiemelkedő lehet a projektben, mert számos téma köré épített partnerrel van kapcsolatuk.
Arra a kérdésre, hogy miért pont a Műegyetem egyik karának dékánja lett meghívva a pályázatot bemutató sajtótájékoztatóra, azt felelte, hogy talán azért, mert ő az egyik leghangosabb híve az ipar és az egyetemek közötti együttműködésnek.
„Lehet, hogy ez a hangos szereplésem motiválta a Minisztériumot arra, hogy engem hívjanak, de az is benne lehet, hogy az országban a mi karunk építi a kapcsolatot az egyik legerőteljesebben az iparral: több mint 1000 céggel van együttműködésünk, biztosan nem kell nagyítóval keresnünk a KKV-kat a környezetünkben. Mi abban hiszünk, hogy a piaccal együtt kell dolgozunk.” – hangsúlyozta.
A nyertes pályázóknak három vállalást kell teljesíteniük
Akik nem teljesíti az árbevételvállalás 75 százalékát, azok kötelesek visszafizetni a teljes támogatást.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
