Halasztanod kell az egyetemi féléved? Semmi gond - itt van minden, amit a passziválásról tudni érdemes

Sokszor akadhat olyan élethelyzet, aminek okán az egyetem ideiglenesen háttérbe szorul. Ezzel nincsen semmi gond, mivel bármelyik egyetemen passziváltathattok anélkül, hogy elveszítenétek a hallgatói jogviszonyotokat. Mutatjuk, mikre kell odafigyelnetek, ha a következő félévet szüneteltetni szeretnétek.

Mit jelent a passzív félév?

Ha passziváltattok – más néven halasztotok -, az azt jelenti, hogy az adott félévre ideiglenesen megszűnik a hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, így nem kell az órákra bejárnotok és teljesítenetek az órai követelményeket, zh-kat és vizsgákat. Önköltségesként ilyen esetben nem kell kifizetni a passzivált félév tandíját sem. Ezeknek a kötelességeknek az elengedése mellett viszont megmarad a TB-tek és továbbra is vállalhattok diákmunkát.

Viszont a halasztásnak számos hátulütője is van: hallgatói jogviszony nélkül ugyanis nem tudtok diákhitelt felvenni, nem kaptok ösztöndíjat és a diákigazolványotok sem lesz érvényes, így nem tudtok élni annak kedvezményeivel.

Hol lehet jelezni a passziválást?

A legtöbb egyetemen ez a folyamat egységesen, a Neptun rendszerén keresztül működik. A halasztási szándékotokat az Ügyintézés/Beiratkozás, Bejelentkezés menüpontban tudjátok megtenni, ami semmilyen költséggel nem jár - viszont a státuszotok megváltoztatása határidőhöz kötött, amire érdemes odafigyelni. Az őszi félévben általában október közepéig, míg a tavaszi félév esetében január végéig, vagy február elejéig tudjátok ezt díjmentesen elintézni. Ha túlléptek ezen a határidőn, akkor is van még lehetőség a passziválásra, de ebben az esetben már fizetnetek kell érte.

Hány félévet lehet passziválni?

Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint egymás után maximum két félévet passziváltathattok és az összes passzív félévetek száma nem haladhatja meg a képzési időtök felét. Tehát, ha 6 féléves a képzésetek, akkor összesen csak háromszor halaszthattok egy-egy félévet. Bizonyos esetekben dékáni engedéllyel a passzív félévek száma meghosszabbítható, de ezt az engedélyt legtöbbször komoly helyzetekben – például baleset vagy betegség miatt – kaphatják meg a hallgatók.

Lehet passziválni már az első félévben?

Az általános szabály szerint nem, ugyanis egy teljesített félévvel kell rendelkezni ahhoz, hogy lehetőségetek legyen a passziváltatásra. Azonban az egyetemek saját maguknak megváltoztathatják ezt a szabályt, ezért érdemes erről az adott intézménynél érdeklődni. A Corvinus Egyetemmel ellentétben az ELTE-n és a SOTE-n is van lehetőség az első félév halasztásához. Ehhez az egyetem oldalán található kérvényt kell benyújtanotok, amiben részletesen meg kell indokolni a döntéseteket, és megjelölni, hogy mikor szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat.

Ha most kezditek az egyetemet és még nem ismertek minden kifejezést, amikkel esetleg ebben a cikkben is találkozhattok, akkor segítségetekre lehet a gólyáknak szóló egyetemi zsebszótár cikkünk.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.