Sokszor akadhat olyan élethelyzet, aminek okán az egyetem ideiglenesen háttérbe szorul. Ezzel nincsen semmi gond, mivel bármelyik egyetemen passziváltathattok anélkül, hogy elveszítenétek a hallgatói jogviszonyotokat. Mutatjuk, mikre kell odafigyelnetek, ha a következő félévet szüneteltetni szeretnétek.
Mit jelent a passzív félév?
Ha passziváltattok – más néven halasztotok -, az azt jelenti, hogy az adott félévre ideiglenesen megszűnik a hallgatói jogviszonyotok az egyetemmel, így nem kell az órákra bejárnotok és teljesítenetek az órai követelményeket, zh-kat és vizsgákat. Önköltségesként ilyen esetben nem kell kifizetni a passzivált félév tandíját sem. Ezeknek a kötelességeknek az elengedése mellett viszont megmarad a TB-tek és továbbra is vállalhattok diákmunkát.
Viszont a halasztásnak számos hátulütője is van: hallgatói jogviszony nélkül ugyanis nem tudtok diákhitelt felvenni, nem kaptok ösztöndíjat és a diákigazolványotok sem lesz érvényes, így nem tudtok élni annak kedvezményeivel.
Hol lehet jelezni a passziválást?
A legtöbb egyetemen ez a folyamat egységesen, a Neptun rendszerén keresztül működik. A halasztási szándékotokat az Ügyintézés/Beiratkozás, Bejelentkezés menüpontban tudjátok megtenni, ami semmilyen költséggel nem jár - viszont a státuszotok megváltoztatása határidőhöz kötött, amire érdemes odafigyelni. Az őszi félévben általában október közepéig, míg a tavaszi félév esetében január végéig, vagy február elejéig tudjátok ezt díjmentesen elintézni. Ha túlléptek ezen a határidőn, akkor is van még lehetőség a passziválásra, de ebben az esetben már fizetnetek kell érte.
Hány félévet lehet passziválni?
Az erre vonatkozó kormányrendelet szerint egymás után maximum két félévet passziváltathattok és az összes passzív félévetek száma nem haladhatja meg a képzési időtök felét. Tehát, ha 6 féléves a képzésetek, akkor összesen csak háromszor halaszthattok egy-egy félévet. Bizonyos esetekben dékáni engedéllyel a passzív félévek száma meghosszabbítható, de ezt az engedélyt legtöbbször komoly helyzetekben – például baleset vagy betegség miatt – kaphatják meg a hallgatók.
Lehet passziválni már az első félévben?
Az általános szabály szerint nem, ugyanis egy teljesített félévvel kell rendelkezni ahhoz, hogy lehetőségetek legyen a passziváltatásra. Azonban az egyetemek saját maguknak megváltoztathatják ezt a szabályt, ezért érdemes erről az adott intézménynél érdeklődni. A Corvinus Egyetemmel ellentétben az ELTE-n és a SOTE-n is van lehetőség az első félév halasztásához. Ehhez az egyetem oldalán található kérvényt kell benyújtanotok, amiben részletesen meg kell indokolni a döntéseteket, és megjelölni, hogy mikor szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat.
Ha most kezditek az egyetemet és még nem ismertek minden kifejezést, amikkel esetleg ebben a cikkben is találkozhattok, akkor segítségetekre lehet a gólyáknak szóló egyetemi zsebszótár cikkünk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
