Itt az öt jelentkező a Zeneakadémia rektori posztjára

Az eddig ismert jelentkezők mellett két új név is szerepel a listán.

  • Eduline/MTI

„A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pozíciójára kiírt pályázati felhívás benyújtási határideje a meghirdetéstől számított 30. napon, 2023. augusztus 21-én 23:59 perckor lejárt. Jelenleg öt pályázó személye ismert” – kezdődik a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerdai közleménye. Fel is sorolják a nevüket:

  • Győriványi György Sándor,
  • Keller András,
  • Kutnyánszky Csaba,
  • Marosi László,
  • Tóth Péter.

Hozzáteszik: mivel a pályázat benyújtása történhetett postai vagy személyes úton is, a pályázók köre egyelőre nem tekinthető véglegesnek. A névsorból Győriványi György Sándor és a karmester Marosi László jelentkezése új információ. Keller András, a Concerto Budapest karmesteréről közkeletű vélekedés, hogy a minisztérium őt preferálná a pozícióban és ennek megfelelően írták ki a feltételeket. Keller egyébként weboldalán nyilvánosságra hozta pályázatát.

Kutnyánszky neve azért érdekes a listán, mert bár ő lenne az intézmény jelöltje, a másodjára kiírt feltételeknek sem felel meg. Végül úgy tudni, az elvileg visszavont, de az interneten fennmaradt régi pályázatra jelentkezett, így kérdéses volt, érvényesnek fogadják-e el a pályázatát. A zeneszerző Tóth Pétert is elmondása alapján sokan megkeresték az intézményből, hogy jelentkezzen, elsősorban Keller kihívójaként.

A postai ügyintézés határidejét is figyelembe véve kerül majd sor az összes pályázat érvényességének vizsgálatára – írja a tárca. „A fenntartó a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot megküldi az egyetemi Szenátus részére. A vonatkozó jogszabályi előírások és az Egyetem alapító okiratában foglaltak szerint a pályázatokat a Szenátus az elbírálás keretében rangsorolja, ezt követően a fenntartónak felterjeszti a rektori kinevezés érdekében, várhatóan szeptemberben” – fogalmaznak. Hozzátéve: a jelenlegi rektor megbízatása október 31-én lejár, ennek megfelelően az Egyetem új vezetője munkáját november 1-jén kezdi meg.

(Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.