A minisztérium tervei szerint újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, erről sajtótájékoztatót is tartottak, de konkrét dátummal nem tudtak szolgálni.
Az afgán felsőoktatási minisztérium sajtótájékoztatót tartott Kabulban, ahol bejelentették, hogy újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, de a hatalmon lévő tálibok vezetője dönti majd el, hogy ez mikor történhet meg – olvasható az APNewson. Az MTI arról írt, hogy összesen kilenc doktori és negyven mesterképzést indítanának, de ez kihívást jelenthet, ugyanis körülbelül 200-250 professzor hagyta el az országot, így 6000 oktatói állás maradt üresen az egyetemeken a tálib hatalomátvétel óta.
Március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba az új tanévben Afganisztánban.
Az afganisztáni felsőoktatási miniszter, Nida Mohammed Nadim akkor azt mondta, hogy az egyetemi korlátozásra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését, és mert szerinte egyes tantárgyak sértik az iszlám vallás alapelveit.
A felsőoktatási minisztérium egyik tanácsadója, Molvi Abdul Jabbar a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az egyetemek készek visszafogadni a női hallgatókat, amint a tálib vezező parancsot ad a tilalom feloldására. Nem tudta megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni, és hogy megtörténik-e egyáltalán valaha.
"Akhundzada elrendelte, hogy zárják be az egyetemeket, ezért bezártak. Amikor azt mondja, hogy kinyithatnak, még aznap ki fognak nyitni. Minden vezetőnk támogatja a lányok oktatásának újraindítását, még a minisztereink is." – mondta a tanácsadó.
Nadim miniszter a tilalmat ideiglenes intézkedésként terjesztette elő, addig, amíg megoldást nem találnak a nemi szegregáció, a tananyag és az öltözködési szabályokkal kapcsolatos problémák megoldására. Azt mondta, hogy az egyetemek újra megnyílnak a nők számára, ha ezek megoldódnak. A tálibok hasonló ígéreteket tettek a lányok középiskolába járásával kapcsolatban is, mondván, hogy az egyenruhával és a közlekedéssel kapcsolatos „technikai problémák” megoldása után újraindulnak majd az órák, de a lányokat továbbra is kizárják az osztálytermekből.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
