Az afgán egyetemek már várják a nőket, de a tálib vezető még halogat

A minisztérium tervei szerint újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, erről sajtótájékoztatót is tartottak, de konkrét dátummal nem tudtak szolgálni.

  • Tornyos Kata

Az afgán felsőoktatási minisztérium sajtótájékoztatót tartott Kabulban, ahol bejelentették, hogy újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, de a hatalmon lévő tálibok vezetője dönti majd el, hogy ez mikor történhet meg – olvasható az APNewson. Az MTI arról írt, hogy összesen kilenc doktori és negyven mesterképzést indítanának, de ez kihívást jelenthet, ugyanis körülbelül 200-250 professzor hagyta el az országot, így 6000 oktatói állás maradt üresen az egyetemeken a tálib hatalomátvétel óta.

Március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba az új tanévben Afganisztánban.

Az afganisztáni felsőoktatási miniszter, Nida Mohammed Nadim akkor azt mondta, hogy az egyetemi korlátozásra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését, és mert szerinte egyes tantárgyak sértik az iszlám vallás alapelveit.

A felsőoktatási minisztérium egyik tanácsadója, Molvi Abdul Jabbar a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az egyetemek készek visszafogadni a női hallgatókat, amint a tálib vezező parancsot ad a tilalom feloldására. Nem tudta megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni, és hogy megtörténik-e egyáltalán valaha.

"Akhundzada elrendelte, hogy zárják be az egyetemeket, ezért bezártak. Amikor azt mondja, hogy kinyithatnak, még aznap ki fognak nyitni. Minden vezetőnk támogatja a lányok oktatásának újraindítását, még a minisztereink is." – mondta a tanácsadó.

Nadim miniszter a tilalmat ideiglenes intézkedésként terjesztette elő, addig, amíg megoldást nem találnak a nemi szegregáció, a tananyag és az öltözködési szabályokkal kapcsolatos problémák megoldására. Azt mondta, hogy az egyetemek újra megnyílnak a nők számára, ha ezek megoldódnak. A tálibok hasonló ígéreteket tettek a lányok középiskolába járásával kapcsolatban is, mondván, hogy az egyenruhával és a közlekedéssel kapcsolatos „technikai problémák” megoldása után újraindulnak majd az órák, de a lányokat továbbra is kizárják az osztálytermekből.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.