Az afgán egyetemek már várják a nőket, de a tálib vezető még halogat

A minisztérium tervei szerint újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, erről sajtótájékoztatót is tartottak, de konkrét dátummal nem tudtak szolgálni.

  • Tornyos Kata

Az afgán felsőoktatási minisztérium sajtótájékoztatót tartott Kabulban, ahol bejelentették, hogy újra megnyitnák az egyetemeket a nők előtt, de a hatalmon lévő tálibok vezetője dönti majd el, hogy ez mikor történhet meg – olvasható az APNewson. Az MTI arról írt, hogy összesen kilenc doktori és negyven mesterképzést indítanának, de ez kihívást jelenthet, ugyanis körülbelül 200-250 professzor hagyta el az országot, így 6000 oktatói állás maradt üresen az egyetemeken a tálib hatalomátvétel óta.

Március 21-én, az új tanév első napján ismét nők nélkül kezdődött el a hatodik osztály feletti középiskolai és egyetemi oktatás az országban. Politikusok, segélyszervezetek és az ENSZ figyelmeztetése ellenére sem térhettek vissza a nők az oktatásba az új tanévben Afganisztánban.

Az afganisztáni felsőoktatási miniszter, Nida Mohammed Nadim akkor azt mondta, hogy az egyetemi korlátozásra azért volt szükség, hogy megakadályozzák a nemek keveredését, és mert szerinte egyes tantárgyak sértik az iszlám vallás alapelveit.

A felsőoktatási minisztérium egyik tanácsadója, Molvi Abdul Jabbar a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az egyetemek készek visszafogadni a női hallgatókat, amint a tálib vezező parancsot ad a tilalom feloldására. Nem tudta megmondani, hogy ez mikor fog megtörténni, és hogy megtörténik-e egyáltalán valaha.

"Akhundzada elrendelte, hogy zárják be az egyetemeket, ezért bezártak. Amikor azt mondja, hogy kinyithatnak, még aznap ki fognak nyitni. Minden vezetőnk támogatja a lányok oktatásának újraindítását, még a minisztereink is." – mondta a tanácsadó.

Nadim miniszter a tilalmat ideiglenes intézkedésként terjesztette elő, addig, amíg megoldást nem találnak a nemi szegregáció, a tananyag és az öltözködési szabályokkal kapcsolatos problémák megoldására. Azt mondta, hogy az egyetemek újra megnyílnak a nők számára, ha ezek megoldódnak. A tálibok hasonló ígéreteket tettek a lányok középiskolába járásával kapcsolatban is, mondván, hogy az egyenruhával és a közlekedéssel kapcsolatos „technikai problémák” megoldása után újraindulnak majd az órák, de a lányokat továbbra is kizárják az osztálytermekből.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.