Tényleg felváltja majd a tanárokat? A Harvardon ősztől AI lesz a tanársegéd, a vélemények viszont megoszlanak

Még csak pár hónapja jelent meg, mégis már kavarodást okozott a felsőoktatásban a mesterséges intelligencia. Van, ahol nyitottabbak a használatára, máshol egyelőre nem tudják, hogyan lehetne megfelelően használni.

  • Székács Linda

Alig néhány hónappal ezelőtt jelent meg, Amerikában mégis már legalább tízből egy ember használja a ChatGPT-t a mindennapok során. A mesterséges intelligencia az oktatásra is óriási hatást gyakorol, különösen problémás lehet a használata az egyetemeken, ahol nem egyszer megpróbálkoztak a hallgatók azzal, hogy AI által írt dolgozatot nyújtottak be. A mesterséges intelligencia által írt szöveget nem is lehet minden esetben kiszűrni, bár a magyar egyetemek próbálkoznak vele, mégis inkább a számonkérés módját gondolnák újra, de a brit egyetemek is óvatosan kezelik, a megfelelő használatáról pedig már útmutatást is készítettek.

Vannak azonban intézmények, ahol nyitottabbak a használatára. A Harvardon például ősztöl az egyetemi tanársegéd szerepét fogja mesterséges intelligencia betölteni a Bevezetés a számítógép-tudományokba nevű kurzuson, ahol amellett, hogy visszajelzést ad a hallgatói programok terveiről, érthetően elmagyarázza majd az ismeretlen kódokat vagy hibaüzeneteket, és képes lesz az egyéni kérdések megválaszolására is.

Az AI használatáról a felsőoktatásban a Sziget Fesztiválon a Milestone Institute vendégeként előadást tartó Cecilia M. Orphan az Eduline-nak azt mondta;

amikor a számológépet feltalálták is mindenki attól volt megrémülve, hogy többé senki sem fog fejben számolni, valójában viszont az történt, hogy sokkal nagyobb felfedezéseket tudtak tenni a használatával.

A University of Denver docense szerint az AI kifejezeten jó, ha statisztikákról vagy kutatásokról van szó, és bármennyire is meglepőnek tűnik, a dolgozatírásban is alkalmazhatják. A hangsúly mindenképp a megfelelő használaton van és azon, hogy a hallgatók ne egy chatbolt által generált szöveget adjanak le, hanem megtanulják abból kiszedni a hasznos információkat, és gyorsabban megleljék a keresett szakirodalmakat.

"Mindig lesznek olyanok, akik csalni akarnak majd, hiszen ez már az AI előtt is jelen volt. Őket rá kell döbbenteni arra, hogy tulajdonképpen veszítenek azzal, hogy nem tanulnak, és fel kell ébreszteni bennük egyfajta szenvedélyt a tanulás iránt. Többek között ez is a pedagógusok felelőssége" - mondta.

Felváltja a tanárokat?

A diákközpontú oktatáskutató szerint a társadalom egyik leggyakrabban felmerülő kérdése a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az, hogy vajon felválthatja-e egyszer a pedagógusokat. Az egyetemi docens úgy látja, erre nem sok esély van.

Bár a karantén és a koronavírus-járvány miatt elrendelt, kezdetben meglehetősen döcögős online oktatás alatt sokszor úgy tűnhetett, nincs szükség az oktatókra, mivel a tárgyak teljesítése több egyetemen is abból állt, hogy a professzorok kiadták a feladatokat, amiket később a hallgatók visszaküldtek, érdemi tanítás pedig nem igazán történt, mostanra mégis egyfajta hibrid rendszer állt be, a hallgatók nagy többsége pedig továbbra is szeret órákra járni.

"Még mindig van valami különleges abban, hogy az ember tanároktól tanulhat, ez pedig a mesterséges intelligencia ellenére sem fog változni" - mondta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.