Közben az is kiderült, Kutnyánszky Csaba, az egyetem rektorhelyettese adhatta be az elvileg visszavont, de az interneten fennhagyott pályázatra a jelentkezését. Frissítés: a Concerto Budapest szerint Keller óráit a zeneházukban tartotta meg, sokszor tömbösítve.
A 2014/2015-ös tanév első félévében Keller Andrásnak heti 4,5 órát kellett volna megtartania a Zeneakadémián, ám 14-ből 10 ellenőrzött alkalommal nem volt a teremben, a többiről nincs jelenléti ív – ez derül ki a hvg.hu birtokába került 2015-ös jegyzőkönyvből. Amely azt is megállapítja, hogy az órákat nem is pótolták be. A cikk szerint a második félévben négyből egyszer sem találták abban a teremben, ahol az órarend szerint az óra folyt volna.
Mindez azért is jelentős, mert a korábbi távozásának okaként ez eddig csak szóbeszédként szerepelt, ám ezzel bizonyíthatóvá vált. A hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest művészeti vezetője a Zeneakadémia rektorválasztásán a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) jelöltje. A cikk szerint a rektorválasztás tétje az is, hogy ez az intézmény is alapítványi fenntartású lesz-e. A nemrég a botrány határára kibővített rektori pályázat feltétleiebe Kutnyánszky Csaba, az intézmény jelöltje továbbra sem fér bele, mint arról korábban írtunk. Ám a cikk szerint így is találtak a feltételeket megugró jelöltet maguknak.
Ahogyan arról is, hogy az elvileg visszavont, de az interneten fennmaradt első pályázatra valaki jelentkezett is. A hvg.hu információi szerint Kutnyánszky Csaba, az egyetem rektorhelyettese volt az, aki a második pályázatnak azon feltételének nem felel meg, hogy nemcsak egyetemi tanárnak, de a legmagasabb művészeti kitüntetés birtokosának is kell lennie.
„Az Európai Zeneakadémiák Szövetségének (AEC) 2023-ban közzétett álláspontja szerint a budapesti Zeneakadémia tartósan a legjobb 30 közé tartozik a mintegy 300 európai zenei felsőoktatási intézmény sorában” – írja az intézmény szerdai közleménye. Ebben arra reagálnak, hogy rektorváltás szükségességét magyarázandó mind a miniszter, mind az MMA elnöke folyamatosan megkérdőjelezi Zeneakadémia szakmai színvonalát, bár ezt a vélekedést tekintélyes nemzetközi intézmények sem osztják.
Ha a rektorválasztási balhé nem lenne még elég fondorlatos, a cikkből az is kiderül, hogy amikor Vashegyi Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökét megkérdezte testülete zeneművészeti szakosztálya, miért nem vonják be az MMA-t a rektori pályázat előkészítésébe, azzal válaszolt, hogy tárgyalt Csák János miniszterrel arról, hogy lehetőleg formálisan maradjanak ki a konfliktusból.
A válasz nem mindenkinek tetszett, a levél kikerült a sajtóba, ami után Vashegyi nyomozni kezdett, kitől és – a Kossuth-díjas Rácz Zoltán posztja szerint – újabb levelében „a Büntető törvénykönyv passzusaival fenyegette meg a Zeneművészeti Tagozat akadémikusait, mivel úgy véli, hogy ők szivárogtatták ki azt a levelet, amelyben igyekezett megmagyarázni a magyarázhatatlant, hogy tudniillik a Tagozat megkerülésével mutyizott Csák miniszterrel, Keller András rektori kinevezéséről”. A zenész emiatt alkalmatlannak látja már az MMA-elnöki tisztségre.
Frissítés: A fent szemlézett hvg.hu-cikkre azóta reagált a Concerto Budapest, levélben azt írva: „Keller Andráshoz semmilyen jegyzőkönyvet a Zeneakadémia vezetése el nem juttatott 2015-ben, az ügyben ennélfogva eljárás sem indult, ami nyilvánvalóan bizonyítja az állítás valótlanságát.” Állítják: a Batta András rektorral kötött megállapodásnak megfelelően a Zeneakadémiára meghívott Keller az óráit a Concerto Zeneházban – a Zeneakadémia akkori rezidens zenekarának próbatermében – tartotta meg, mégpedig sokszor tömbösített formában. Ugyanis, mint írják, „ez a művészképzés specifikus voltából adódóan bevett szokás itthon és a külföldi egyetemeken egyaránt.” Levelük ezt a megállapodást a rektor mellett Vígh Andrea, akkori rektorhelyettes is nemcsak támogatta, hanem részben ők maguk javasolták. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
