Közben az is kiderült, Kutnyánszky Csaba, az egyetem rektorhelyettese adhatta be az elvileg visszavont, de az interneten fennhagyott pályázatra a jelentkezését. Frissítés: a Concerto Budapest szerint Keller óráit a zeneházukban tartotta meg, sokszor tömbösítve.
A 2014/2015-ös tanév első félévében Keller Andrásnak heti 4,5 órát kellett volna megtartania a Zeneakadémián, ám 14-ből 10 ellenőrzött alkalommal nem volt a teremben, a többiről nincs jelenléti ív – ez derül ki a hvg.hu birtokába került 2015-ös jegyzőkönyvből. Amely azt is megállapítja, hogy az órákat nem is pótolták be. A cikk szerint a második félévben négyből egyszer sem találták abban a teremben, ahol az órarend szerint az óra folyt volna.
Mindez azért is jelentős, mert a korábbi távozásának okaként ez eddig csak szóbeszédként szerepelt, ám ezzel bizonyíthatóvá vált. A hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest művészeti vezetője a Zeneakadémia rektorválasztásán a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) jelöltje. A cikk szerint a rektorválasztás tétje az is, hogy ez az intézmény is alapítványi fenntartású lesz-e. A nemrég a botrány határára kibővített rektori pályázat feltétleiebe Kutnyánszky Csaba, az intézmény jelöltje továbbra sem fér bele, mint arról korábban írtunk. Ám a cikk szerint így is találtak a feltételeket megugró jelöltet maguknak.
Ahogyan arról is, hogy az elvileg visszavont, de az interneten fennmaradt első pályázatra valaki jelentkezett is. A hvg.hu információi szerint Kutnyánszky Csaba, az egyetem rektorhelyettese volt az, aki a második pályázatnak azon feltételének nem felel meg, hogy nemcsak egyetemi tanárnak, de a legmagasabb művészeti kitüntetés birtokosának is kell lennie.
„Az Európai Zeneakadémiák Szövetségének (AEC) 2023-ban közzétett álláspontja szerint a budapesti Zeneakadémia tartósan a legjobb 30 közé tartozik a mintegy 300 európai zenei felsőoktatási intézmény sorában” – írja az intézmény szerdai közleménye. Ebben arra reagálnak, hogy rektorváltás szükségességét magyarázandó mind a miniszter, mind az MMA elnöke folyamatosan megkérdőjelezi Zeneakadémia szakmai színvonalát, bár ezt a vélekedést tekintélyes nemzetközi intézmények sem osztják.
Ha a rektorválasztási balhé nem lenne még elég fondorlatos, a cikkből az is kiderül, hogy amikor Vashegyi Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökét megkérdezte testülete zeneművészeti szakosztálya, miért nem vonják be az MMA-t a rektori pályázat előkészítésébe, azzal válaszolt, hogy tárgyalt Csák János miniszterrel arról, hogy lehetőleg formálisan maradjanak ki a konfliktusból.
A válasz nem mindenkinek tetszett, a levél kikerült a sajtóba, ami után Vashegyi nyomozni kezdett, kitől és – a Kossuth-díjas Rácz Zoltán posztja szerint – újabb levelében „a Büntető törvénykönyv passzusaival fenyegette meg a Zeneművészeti Tagozat akadémikusait, mivel úgy véli, hogy ők szivárogtatták ki azt a levelet, amelyben igyekezett megmagyarázni a magyarázhatatlant, hogy tudniillik a Tagozat megkerülésével mutyizott Csák miniszterrel, Keller András rektori kinevezéséről”. A zenész emiatt alkalmatlannak látja már az MMA-elnöki tisztségre.
Frissítés: A fent szemlézett hvg.hu-cikkre azóta reagált a Concerto Budapest, levélben azt írva: „Keller Andráshoz semmilyen jegyzőkönyvet a Zeneakadémia vezetése el nem juttatott 2015-ben, az ügyben ennélfogva eljárás sem indult, ami nyilvánvalóan bizonyítja az állítás valótlanságát.” Állítják: a Batta András rektorral kötött megállapodásnak megfelelően a Zeneakadémiára meghívott Keller az óráit a Concerto Zeneházban – a Zeneakadémia akkori rezidens zenekarának próbatermében – tartotta meg, mégpedig sokszor tömbösített formában. Ugyanis, mint írják, „ez a művészképzés specifikus voltából adódóan bevett szokás itthon és a külföldi egyetemeken egyaránt.” Levelük ezt a megállapodást a rektor mellett Vígh Andrea, akkori rektorhelyettes is nemcsak támogatta, hanem részben ők maguk javasolták. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
