Közben az is kiderült, Kutnyánszky Csaba, az egyetem rektorhelyettese adhatta be az elvileg visszavont, de az interneten fennhagyott pályázatra a jelentkezését. Frissítés: a Concerto Budapest szerint Keller óráit a zeneházukban tartotta meg, sokszor tömbösítve.
A 2014/2015-ös tanév első félévében Keller Andrásnak heti 4,5 órát kellett volna megtartania a Zeneakadémián, ám 14-ből 10 ellenőrzött alkalommal nem volt a teremben, a többiről nincs jelenléti ív – ez derül ki a hvg.hu birtokába került 2015-ös jegyzőkönyvből. Amely azt is megállapítja, hogy az órákat nem is pótolták be. A cikk szerint a második félévben négyből egyszer sem találták abban a teremben, ahol az órarend szerint az óra folyt volna.
Mindez azért is jelentős, mert a korábbi távozásának okaként ez eddig csak szóbeszédként szerepelt, ám ezzel bizonyíthatóvá vált. A hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest művészeti vezetője a Zeneakadémia rektorválasztásán a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) jelöltje. A cikk szerint a rektorválasztás tétje az is, hogy ez az intézmény is alapítványi fenntartású lesz-e. A nemrég a botrány határára kibővített rektori pályázat feltétleiebe Kutnyánszky Csaba, az intézmény jelöltje továbbra sem fér bele, mint arról korábban írtunk. Ám a cikk szerint így is találtak a feltételeket megugró jelöltet maguknak.
Ahogyan arról is, hogy az elvileg visszavont, de az interneten fennmaradt első pályázatra valaki jelentkezett is. A hvg.hu információi szerint Kutnyánszky Csaba, az egyetem rektorhelyettese volt az, aki a második pályázatnak azon feltételének nem felel meg, hogy nemcsak egyetemi tanárnak, de a legmagasabb művészeti kitüntetés birtokosának is kell lennie.
„Az Európai Zeneakadémiák Szövetségének (AEC) 2023-ban közzétett álláspontja szerint a budapesti Zeneakadémia tartósan a legjobb 30 közé tartozik a mintegy 300 európai zenei felsőoktatási intézmény sorában” – írja az intézmény szerdai közleménye. Ebben arra reagálnak, hogy rektorváltás szükségességét magyarázandó mind a miniszter, mind az MMA elnöke folyamatosan megkérdőjelezi Zeneakadémia szakmai színvonalát, bár ezt a vélekedést tekintélyes nemzetközi intézmények sem osztják.
Ha a rektorválasztási balhé nem lenne még elég fondorlatos, a cikkből az is kiderül, hogy amikor Vashegyi Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökét megkérdezte testülete zeneművészeti szakosztálya, miért nem vonják be az MMA-t a rektori pályázat előkészítésébe, azzal válaszolt, hogy tárgyalt Csák János miniszterrel arról, hogy lehetőleg formálisan maradjanak ki a konfliktusból.
A válasz nem mindenkinek tetszett, a levél kikerült a sajtóba, ami után Vashegyi nyomozni kezdett, kitől és – a Kossuth-díjas Rácz Zoltán posztja szerint – újabb levelében „a Büntető törvénykönyv passzusaival fenyegette meg a Zeneművészeti Tagozat akadémikusait, mivel úgy véli, hogy ők szivárogtatták ki azt a levelet, amelyben igyekezett megmagyarázni a magyarázhatatlant, hogy tudniillik a Tagozat megkerülésével mutyizott Csák miniszterrel, Keller András rektori kinevezéséről”. A zenész emiatt alkalmatlannak látja már az MMA-elnöki tisztségre.
Frissítés: A fent szemlézett hvg.hu-cikkre azóta reagált a Concerto Budapest, levélben azt írva: „Keller Andráshoz semmilyen jegyzőkönyvet a Zeneakadémia vezetése el nem juttatott 2015-ben, az ügyben ennélfogva eljárás sem indult, ami nyilvánvalóan bizonyítja az állítás valótlanságát.” Állítják: a Batta András rektorral kötött megállapodásnak megfelelően a Zeneakadémiára meghívott Keller az óráit a Concerto Zeneházban – a Zeneakadémia akkori rezidens zenekarának próbatermében – tartotta meg, mégpedig sokszor tömbösített formában. Ugyanis, mint írják, „ez a művészképzés specifikus voltából adódóan bevett szokás itthon és a külföldi egyetemeken egyaránt.” Levelük ezt a megállapodást a rektor mellett Vígh Andrea, akkori rektorhelyettes is nemcsak támogatta, hanem részben ők maguk javasolták. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
