Taylor Swift dalszövegeit elemzik egy belga egyetem új kurzusán

Ugyanis azokban sok irodalmi utalás szerepel, így azt jól tudják ugródeszkaként használni. A kurzus végén a diákokat egy olyan beadandó alapján is értékelik, amely dalban is előadható.

  • Tarnay Kristóf

A belga Ghent University új irodalmi kurzust indít, ahol Taylor Swift-dalszövegeket elemeznek. A CNN cikke szerint az órát az az Oxfordban irodalomból diplomázott Elly McCausland adjunktus gondozza, aki blogján régóta foglalkozik azzal, hogy összehasonlítja a popsztár dalszövegeiben feldolgozott témákat, a képhasználatot és a nyelvezetet neves írók és költők – köztük Dickens és Shakespeare – munkásságával (blogjának a neve, a „Swifterature” majdnem átjön, ha „Swiftrodalomnak” fordítjuk).

McCausland a tervek szerint Swift szövegeivel igyekszik az irodalmat közelebb hozni a hallgatókhoz a középkortól a viktoriánus éráig bezárólag. Ugyanis, mint a tananyag leírása kifejti, az énekesnő szövegeiben sok utalás szerepel bevett irodalmi szövegekre. Ezért azt jól tudják egyfajta ugródeszkaként használni, hogy átvegyenek olyan témákat, mint az irodalomban megjelenő feminizmus vagy éppen az antihős fogalma.

A sillabusz szerint ugyanis az előadó népszerűsége részben abból is eredhet, hogy munkássága ennyire intertextuális, vagyis rengeteg utalást tartalmaz más kulturális művekre, ezeket az „irodalmi gyökereiket” akarják mélyebben feltárni a belgiumi egyetemen, arra egyfajta útként tekintve az azt formáló irodalmi szövegekhez.

A cikk szerint az adjunktust régóta izgatja, hogy foglalkozni kéne Swift-szövegek elemzésével, de a végső löketet a tavaly ősszel kijött „Midnights” című albuma adta meg, melyben a „The Great War” az első világháborút használja analógiaként a szívfájdalomra. Mint magyarázta, erről eszébe jutott Sylvia Plath amerikai költő „Daddy” című verse, abban ugyanis a holokausztot használja metaforaként, hogy elmesélje apjával való terhelt kapcsolatát. Aztán a rossz emberi kapcsolatokra használt háborús metaforáktól jutott el más hasonló, párhuzamba állítható képekig, így született meg a kurzus gondolata.

Amelynek végén a diákokat egy négyezer szavas esszé mellett egy olyan beadandó alapján is értékelik, amely dalként is előadható. A cikk hozzáteszi, hogy egyébként az ötlet csak Európában számít újdonságnak, Swifttel költői szemszögből több tengerentúli egyetemen is foglalkoznak már. Ahogyan nem is ő az első énekes, aki felkeltette a tudományos szféra érdeklődését, 2016-ban a texasi egyetem például egy, Beyoncé „Lemonade” albumával foglalkozó irodalmi kurzust is elindított.

(Kiemelt kép: Flickr/Jana Beamer)

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.