Fákat, iskolát és színházat is letarolva terjeszkedik a Ludovika – épül az NKE új központja

Tovább terjeszkedik a nyolcadik kerületet egyre jobban birtokba vevő Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A 10 ezer négyzetméteres terület lebontása 312,2 millió forintba került, ami szinte semmi a teljes beruházás 45 milliárdos költségéhez képest.

A Természettudományi Múzeum és a Lovarda közti ingatlanegyüttes helyére épül az NKE Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központja – írja a Népszava.

A bontási munkálatokat márciusban kezdték meg, amit a közbeszerzési eljáráson kiválasztott Globe Aqua Kft végez. A teljes beruházás összköltségét 45 milliárd forintra tették - amikor elfogadták a létesítmény koncepciótervét - amiből 800 milliót szántak csak az előkészítésre.

A campus új központja a tervezői pályázatra kiadott felhívás szerint vegyes használatú épület lesz, amiben 127 főt befogadni képes tanszéki iroda és 220 kollégiumi férőhely épül, kiszolgáló területekkel és parkolóval, mindez 23 ezer négyzetméteren.

A kormány 2016-ban döntött a képzési központ megépítéséről, amire 2018-ban írták ki az építészeti pályázatot, és amit 2021-ben egy új követett. Végül az Óbudai Építész Stúdió kapta a 486,8 millió forintos megbízást. Ezt követően a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a beruházást, így minden hatályos építési szabályzat alól felmentést adott a tervezőknek.

Az építési engedélykérelmeket idén áprilisban kapták meg a fővárosi kormányhivataltól.

A Ludovika újjáépítéséről 2012 májusában döntött a kormány, amit Orbán Viktor történelmi kötelezettségnek nevezett – „átalakított felsőoktatás zászlóshajójának” nevezve azt, amikor 2014-ben a főépület átadásra került. Ezt 4,7 milliárd forintból hozták létre, kicsivel kevesebbe, mint a 4,5 milliárdból épükt Orczy Úti luxuskollégium.

A campus építése eddig nem ismert akadályt, minden problémát sikeresen elhárítottak, ami a munkálatok útjába került: színházat, az Orczy-park 200 fáját és egy működő gimnáziumot is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.