Az ősz közeledtével újra előkerülni látszik a tavalyi év egyik legfontosabb témája: a rezsi.
Idén 63 milliárd forint forrást biztosít a kormány a felsőoktatási intézmények energiaár-növekedésből adódó többletkiadásaira - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A minisztérium közleménye szerint az állami felsőoktatási intézmények és egyetemi klinikák a megnövekedett energiaszámlák kompenzációjaként az első félévben már 4,2 milliárd forint előleget kaptak. Ez az összeg a nyár folyamán 22,4 milliárd forinttal emelkedett, a legutóbbi kormánydöntés értelmében pedig az alapítványi, valamint egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények további 32,1 milliárd forint kompenzációhoz jutottak.
Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt szerint az egyetemek tavaly ősszel az energiamegtakarításra vonatkozó egyedi javaslatokat készítettek, a kormány pedig vállalta, hogy a fennmaradó költségeket kompenzálja.
Számos egyetemen a takarékoskodás érdekében átszervezték a szüneteket: elmaradt az őszi szünet, és helyette jóval tovább, egészen február végéig tartott a téli vizsgaidőszak. A vizsgák többsége online zajlott, de olyan esetről is tudunk, amikor az ELTE hallgatói az Astorián található gyrosos emeletén adtak számot a tudásukról, vagy 15-16 fokos, fűtetlen teremben, több egyetemen pedig a kollégiumok és az egyetem más épületei is bezártak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
