A diplomájuk megszerzése bizonyos szakokon így akár több millió forint is lehet.
Minden ötödik sikeresen felvett hallgatónak fizetnie kell az egyetemi képzéséért - írta meg a Népszava a felvi.hu statisztikái alapján.
Idén az általános felvételi eljárás során összesen 94 785 fő jutott be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Közülük több mint 74 ezren állami ösztöndíjas formában kezdhetik a szeptembert, a hallgatók egyötöde, összesen 20 301-en viszont költségtérítéses képzésen tanulhatnak. Az önköltséges hallgatók aránya legutóbb 2012-ben érte el a 20 ezer főt, az elmúlt években pedig az összes felvett diák körülbelül 18-18,5 százalékát tették ki, míg idén ez már 21,4 százalék.
A lap szerint az emelkedés összefügghet az egyetemek modellváltásával, ami 2020-ban a Budapesti Corvinus Egyetemmel indult, mára viszont néhány kivétellel az összes felsőoktatási intézmény alapítványi fenntartás alá került. A fizetős hallgatóknak ráadásul magas tandíjakat is kell fizetniük, amit ha nem tudnak saját zsebből megtenni, diákhitelt kell felvenniük - ez egy friss kutatás szerint a mentális és a fizikai egészségükre is negatív hatással lehet.
A Corvinus egyetemen például az egyik "legolcsóbb", magyar nyelvű, hat féléves politikatudományok alapképzés is félévente 420 ezer forintba kerül, a legdrágább, angol nyelvű képzések árai viszont félévente 900 ezer forint között mozognak. Ezek ráadásul általában 8 féléves képzések, így a befizetett tandíj összege az alapszakos diploma megszerzéséig 7,2 millió forintba kerül.
Bár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nem volt modellváltás, a fizetős képzésekre felvettek száma ezen az egyetemen is nőtt. A felvettek 14,7 százalékának - összesen 1801 hallgató - kell fizetnie a diplomájért, míg ez az arány 2022-ben 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben pedig 15,6 százalék volt, de szintén nőtt az önköltséges hallgatók aránya Budapesti Műszaki Egyetemen is, ahol 5026 felvett hallgató közül idén 492-nek kell tandíjat fizetni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
