A diplomájuk megszerzése bizonyos szakokon így akár több millió forint is lehet.
Minden ötödik sikeresen felvett hallgatónak fizetnie kell az egyetemi képzéséért - írta meg a Népszava a felvi.hu statisztikái alapján.
Idén az általános felvételi eljárás során összesen 94 785 fő jutott be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Közülük több mint 74 ezren állami ösztöndíjas formában kezdhetik a szeptembert, a hallgatók egyötöde, összesen 20 301-en viszont költségtérítéses képzésen tanulhatnak. Az önköltséges hallgatók aránya legutóbb 2012-ben érte el a 20 ezer főt, az elmúlt években pedig az összes felvett diák körülbelül 18-18,5 százalékát tették ki, míg idén ez már 21,4 százalék.
A lap szerint az emelkedés összefügghet az egyetemek modellváltásával, ami 2020-ban a Budapesti Corvinus Egyetemmel indult, mára viszont néhány kivétellel az összes felsőoktatási intézmény alapítványi fenntartás alá került. A fizetős hallgatóknak ráadásul magas tandíjakat is kell fizetniük, amit ha nem tudnak saját zsebből megtenni, diákhitelt kell felvenniük - ez egy friss kutatás szerint a mentális és a fizikai egészségükre is negatív hatással lehet.
A Corvinus egyetemen például az egyik "legolcsóbb", magyar nyelvű, hat féléves politikatudományok alapképzés is félévente 420 ezer forintba kerül, a legdrágább, angol nyelvű képzések árai viszont félévente 900 ezer forint között mozognak. Ezek ráadásul általában 8 féléves képzések, így a befizetett tandíj összege az alapszakos diploma megszerzéséig 7,2 millió forintba kerül.
Bár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nem volt modellváltás, a fizetős képzésekre felvettek száma ezen az egyetemen is nőtt. A felvettek 14,7 százalékának - összesen 1801 hallgató - kell fizetnie a diplomájért, míg ez az arány 2022-ben 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben pedig 15,6 százalék volt, de szintén nőtt az önköltséges hallgatók aránya Budapesti Műszaki Egyetemen is, ahol 5026 felvett hallgató közül idén 492-nek kell tandíjat fizetni.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
