A diplomájuk megszerzése bizonyos szakokon így akár több millió forint is lehet.
Minden ötödik sikeresen felvett hallgatónak fizetnie kell az egyetemi képzéséért - írta meg a Népszava a felvi.hu statisztikái alapján.
Idén az általános felvételi eljárás során összesen 94 785 fő jutott be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Közülük több mint 74 ezren állami ösztöndíjas formában kezdhetik a szeptembert, a hallgatók egyötöde, összesen 20 301-en viszont költségtérítéses képzésen tanulhatnak. Az önköltséges hallgatók aránya legutóbb 2012-ben érte el a 20 ezer főt, az elmúlt években pedig az összes felvett diák körülbelül 18-18,5 százalékát tették ki, míg idén ez már 21,4 százalék.
A lap szerint az emelkedés összefügghet az egyetemek modellváltásával, ami 2020-ban a Budapesti Corvinus Egyetemmel indult, mára viszont néhány kivétellel az összes felsőoktatási intézmény alapítványi fenntartás alá került. A fizetős hallgatóknak ráadásul magas tandíjakat is kell fizetniük, amit ha nem tudnak saját zsebből megtenni, diákhitelt kell felvenniük - ez egy friss kutatás szerint a mentális és a fizikai egészségükre is negatív hatással lehet.
A Corvinus egyetemen például az egyik "legolcsóbb", magyar nyelvű, hat féléves politikatudományok alapképzés is félévente 420 ezer forintba kerül, a legdrágább, angol nyelvű képzések árai viszont félévente 900 ezer forint között mozognak. Ezek ráadásul általában 8 féléves képzések, így a befizetett tandíj összege az alapszakos diploma megszerzéséig 7,2 millió forintba kerül.
A felsőoktatás önmagában megterhelő lehet a pénztárcánknak, pláne akkor, ha nem sikerül államilag támogatott képzésre bejutni. Összeszedtük, mik az idei felvételi legdrágább alap-és osztatlan képzései.
Bár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nem volt modellváltás, a fizetős képzésekre felvettek száma ezen az egyetemen is nőtt. A felvettek 14,7 százalékának - összesen 1801 hallgató - kell fizetnie a diplomájért, míg ez az arány 2022-ben 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben pedig 15,6 százalék volt, de szintén nőtt az önköltséges hallgatók aránya Budapesti Műszaki Egyetemen is, ahol 5026 felvett hallgató közül idén 492-nek kell tandíjat fizetni.
Július 26-án véget ért az idei általános felvételi, a ponthatárok azonban több szempontból is tartogattak meglepetéseket. Az elmúlt évekhez képest néhány ezer fővel nőtt a felvett diákok száma, ez viszont inkább köszönhető a rendkívül alacsony pontszámoknak, mintsem a megfelelő oktatáspolitikának. Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten „Az ország legnagyobb szülői értekezlete” című rendezvényére. A fórumon az iskolai mindennapok legfontosabb problémáiról és a lehetséges megoldásokról beszélgetnének a résztvevők.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
