A program a világ több mint 80 országában, bárki számára elérhető.
Az elérhető 100 pontból 96-ot, és mellé nemzetközi jó gyakorlat minősítést is kapott a Zeneakadémia Kodály Intézete által vezetett, a zenei távoktatást segítő Erasmus+ együttműködés a bírálóktól - közölte csütörtökön a Zeneakadémia az MTI-vel.
A PRESTO nevű programot a bírálók négy szempont alapján értékelték, a közel maximális pontszám miatt pedig a projekt automatikusan megkapta a Tempus Közalapítványtól az Európai Bíróság oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó ügynökségétől a „Good Practice”, vagyis "Jó Gyakorlat" minősítést.
Az intézmény szerint az együttműködésben körülbelül 750 különféle oktatási anyag készült, amelyek között
A program több mint 260 ezer euró (101,6 millió forint) támogatást nyert, a bírálók pedig külön kiemelték "a nemzetközi konzorcium, a finn, ír, skót és magyar zenepedagógusok között létrejött szakmai összhangot, továbbá az Európai Unió értékeinek fontos szerepet a megvalósítás során".
Ilyen volt a skót partner részéről a hallássérülteknek készült zenei oktatóvideó angol jelnyelven, a magyar fél által a szülőknek összeállított kézikönyv, valamint az, hogy a projekt során feldolgozott dalok, zenerészletek számos európai nyelven hallhatók. Kuriózum továbbá a fiatal ír és magyar zeneszerzők bevonása a projektbe, az általuk komponált játékos és a távoktatás hátrányait erénnyé alakító különleges mű is - írták a közleményben.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
