Kiemelkedő értékelést kapott a Zeneakadémia zenei távoktatást segítő programja

A program a világ több mint 80 országában, bárki számára elérhető.

  • Eduline/MTI

Az elérhető 100 pontból 96-ot, és mellé nemzetközi jó gyakorlat minősítést is kapott a Zeneakadémia Kodály Intézete által vezetett, a zenei távoktatást segítő Erasmus+ együttműködés a bírálóktól - közölte csütörtökön a Zeneakadémia az MTI-vel.

A PRESTO nevű programot a bírálók négy szempont alapján értékelték, a közel maximális pontszám miatt pedig a projekt automatikusan megkapta a Tempus Közalapítványtól az Európai Bíróság oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó ügynökségétől a „Good Practice”, vagyis "Jó Gyakorlat" minősítést.

Az intézmény szerint az együttműködésben körülbelül 750 különféle oktatási anyag készült, amelyek között

  • órarészletek,
  • oktatóvideók,
  • gyakorlóvideók,
  • módszertani jegyzetek és
  • hangfájlok találhatók,
amiket mára már a világ több mint 80 országában tudnak használni az intézmény online tudásközpontja, a Kodály HUB segítségével, ami mindenki számára ingyenesen elérhető.

A program több mint 260 ezer euró (101,6 millió forint) támogatást nyert, a bírálók pedig külön kiemelték "a nemzetközi konzorcium, a finn, ír, skót és magyar zenepedagógusok között létrejött szakmai összhangot, továbbá az Európai Unió értékeinek fontos szerepet a megvalósítás során".

Ilyen volt a skót partner részéről a hallássérülteknek készült zenei oktatóvideó angol jelnyelven, a magyar fél által a szülőknek összeállított kézikönyv, valamint az, hogy a projekt során feldolgozott dalok, zenerészletek számos európai nyelven hallhatók. Kuriózum továbbá a fiatal ír és magyar zeneszerzők bevonása a projektbe, az általuk komponált játékos és a távoktatás hátrányait erénnyé alakító különleges mű is - írták a közleményben.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.