Július 26-án kiderült, hogy kiket vettek fel egyetemre, ugyanis kihirdették a ponthatárokat, közben pedig a 2023/24-es tanév rendjéről szóló tervezet is megjelent. Jelentősen csökkentek a magyar tanulók eredményei a kompetenciamérésen, emiatt nézeteltérés alakult ki a Miniszterelnökség és a civilszervezetek között. Mutatjuk, mik voltak a hét legfontosabb történései.
Kihirdették a felvételi ponthatárokat
Idén több mint 126 ezren jelentkeztek valamelyik hazai főiskola vagy egyetem képzésére, a legnépszerűbb szakok listája viszont nem sokat változott a korábbi évekhez, az első három helyen még mindig a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia szerepel. Itt megnézhetitek, hogy milyenek voltak a ponthatárok a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen.
Megjelent a tervezet a 2023/24-as tanév rendjéről
A tervezet szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is. A kormány a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül, de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, ezzel együtt viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.
Jelentősen csökkentek a magyar tanulók pontszámai a legújabb kompetenciamérésen
Az adatok azt mutatják, hogy a nyolcadikosok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértésben és a digitális eszközök használatában. Látható, hogy a járványügyi lezárások alatti távoktatás is rányomta a bélyegét a teljesítményre, hiszen a digitális képességek alapból is elég gyengék voltak. A tizedikeseknek pedig az egyharmada nem érte el az alapszintet – így nehéz elképzelni, hogy ők később hogyan tudnának betanított munkán kívül másra alkalmassá válni.
A csütörtöki Kormányinfón az rtl.hu kompetenciamérésekre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely azt mondta: a romlás oka a vidéki településeken nagyobb arányban tanuló roma származású gyerekek száma lehet, nem pedig a tanárhiány, de ennek elemzését inkább a szakemberekre, nem pedig a politikára bízza. Emiatt írtak nyílt levelet a miniszterelnökséget vezető miniszternek civil szervezetek, amelyben arra hívják fel Gulyás Gergely figyelmét, hogy a roma gyerekek oktatási integrációja ma a legsúlyosabb társadalmi kérdések közé tartozik, és a kialakult helyzetben nagy felelőssége van a kormánynak is – erről itt olvashattok részletesebben.
Az utóbbi időben kijött felsőoktatási módosítási tervezetek közül a legmegdöbbentőbb az óvodai szakemberek képzését módosító rendelet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének reakciója szerint. Vagyis hogy a kormány az óvodai nevelői képesítésnél a Magyar Képesítési Keretrendszer 6. szintje mellett, az 5. szinten megszerzett képesítést is legitimálja („óvodai nevelő" elnevezéssel).
Sokan történelemből emelteznek, rengeteget készülnek az érettségire, több nyelvvizsgájuk van, teljesítményükkel legalább 450 pontot elérnek a felvételin, mégsem sikerül bejutniuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem államilag támogatott jogi képzésére. Ákossal beszélgettünk, aki 2020-ban felvételizett, pont, amikor bevezették azt, hogy minimumponthatár helyett inkább nyolcvanra korlátozzák az államilag támogatott helyek számát.
Megvásárolta Dzsudzsák Balázs egészségügyi cégcsoportját a győri Széchenyi István Egyetem
A felsőoktatási intézmény tavasszal 370 millió forintot fizetett a jelenleg Debrecenben futballozó játékosnak, aki még 2019-ben négy társával - köztük a menedzserével, Vörösbaranyi Józseffel - közösen alapította a Rába Medical Invest Kft.-t és a Rába Medical Center Kft.-t. A tranzakció lebonyolításában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, a hosszabb cikkünket innen érhetitek el.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
