Az UNESCO világszerte megtiltaná az okostelefon-használatot az iskolákban

Persze az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének nincs erre jogköre, ők csak javasolják, hogy az egyes országok döntsenek ilyen szigorúan. Ezzel szerintük kezelni lehetne a diákok figyelmének elterelését és az online zaklatást is.

  • Tarnay Kristóf

Az UNESCO, azaz az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból, ezzel kezelve a tanórai problémákat, javítva a tanulási eredményeken és megelőzve az online zaklatást, írja a The Guardian. A szervezet jelentése szerint a túlzott telefonhasználat ugyanis összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, ráadásul a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van.

Úgy igyekeznek érvelni, ennek üzenete az lehetne, hogy a technológiát – a mesterséges intelligenciát is ideértve – mindig az oktatás emberközpontúságának kell alárendelni és az nem helyettesítheti a pedagógusokkal való személyes kapcsolatot. A digitális technológia átgondolatlan átvételétől pedig óva intik a döntéshozókat, mondván: könnyen lehet túlértékelt a tanulási eredményekre és a gazdasági hatékonyságra gyakorolt pozitív hatása és „az újdonságok nem feltétlenül jelentenek jobb megoldást”.

Hangsúlyozva, hogy ahogyan – főleg egyetemi körökben és a koronavírus óta – egyre nagyobb hangsúlyt kap az online oktatás, hajlamosak vagyunk elfelejteni, miről is szól az oktatás, mennyire fontos része annak a személyes jelenlét. A jelentés arról ír, nem csak az osztálytermekben vonhatja el a diákok figyelmét és lehet rossz hatással a tanulási eredményre, de értelemszerűen otthon is. Hozzátéve: a digitális technológiák potenciálisan millióknak nyitják ki a tanulás lehetőségét, ez egyenlőtlenül oszlik el és jellemzően a legszegényebbek kimaradnak belőle az infrastrukturális költségek miatt. Mint írják, a pandémia alatt megállította az oktatás teljes összeomlását, de a legszegényebb, internetkapcsolattal sem rendelkező diákok milliói ebből kimaradtak.

A 2023-as Global Education Monitor jelentés úgy összegez: kevés alapos kutatás támasztja alá, hogy a digitális technológia alapvetően hozzáadott értéket jelent az oktatásban.

Ahol mégis, azokat jellemzően ilyesmivel foglalkozó cégek finanszírozták, melyek oktatáspolitikára gyakorolt hatását aggasztónak látják. A jelentés érdekes módon a nem éppen a demokrácia és az emberi jogok fellegváraként ismert Kínát idézi pozitív példaként, mert ott a tanítási idő 30 százalékában maximalizálták a digitális oktatási megoldások használatát és a diákoknak rendszeresen kötelező szünetet tartaniuk bármilyen képernyő használatában. De nem csak a kommunista ország szigorított, az UNESCO 200 ország oktatási rendszerére vonatkozó elemzése szerint mára minden hatodik országban betiltották az iskolákban az okostelefonok használatát vagy törvényben vagy különböző útmutatásokkal.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.