Persze az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének nincs erre jogköre, ők csak javasolják, hogy az egyes országok döntsenek ilyen szigorúan. Ezzel szerintük kezelni lehetne a diákok figyelmének elterelését és az online zaklatást is.
Az UNESCO, azaz az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból, ezzel kezelve a tanórai problémákat, javítva a tanulási eredményeken és megelőzve az online zaklatást, írja a The Guardian. A szervezet jelentése szerint a túlzott telefonhasználat ugyanis összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, ráadásul a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van.
Úgy igyekeznek érvelni, ennek üzenete az lehetne, hogy a technológiát – a mesterséges intelligenciát is ideértve – mindig az oktatás emberközpontúságának kell alárendelni és az nem helyettesítheti a pedagógusokkal való személyes kapcsolatot. A digitális technológia átgondolatlan átvételétől pedig óva intik a döntéshozókat, mondván: könnyen lehet túlértékelt a tanulási eredményekre és a gazdasági hatékonyságra gyakorolt pozitív hatása és „az újdonságok nem feltétlenül jelentenek jobb megoldást”.
Hangsúlyozva, hogy ahogyan – főleg egyetemi körökben és a koronavírus óta – egyre nagyobb hangsúlyt kap az online oktatás, hajlamosak vagyunk elfelejteni, miről is szól az oktatás, mennyire fontos része annak a személyes jelenlét. A jelentés arról ír, nem csak az osztálytermekben vonhatja el a diákok figyelmét és lehet rossz hatással a tanulási eredményre, de értelemszerűen otthon is. Hozzátéve: a digitális technológiák potenciálisan millióknak nyitják ki a tanulás lehetőségét, ez egyenlőtlenül oszlik el és jellemzően a legszegényebbek kimaradnak belőle az infrastrukturális költségek miatt. Mint írják, a pandémia alatt megállította az oktatás teljes összeomlását, de a legszegényebb, internetkapcsolattal sem rendelkező diákok milliói ebből kimaradtak.
A 2023-as Global Education Monitor jelentés úgy összegez: kevés alapos kutatás támasztja alá, hogy a digitális technológia alapvetően hozzáadott értéket jelent az oktatásban.
Ahol mégis, azokat jellemzően ilyesmivel foglalkozó cégek finanszírozták, melyek oktatáspolitikára gyakorolt hatását aggasztónak látják. A jelentés érdekes módon a nem éppen a demokrácia és az emberi jogok fellegváraként ismert Kínát idézi pozitív példaként, mert ott a tanítási idő 30 százalékában maximalizálták a digitális oktatási megoldások használatát és a diákoknak rendszeresen kötelező szünetet tartaniuk bármilyen képernyő használatában. De nem csak a kommunista ország szigorított, az UNESCO 200 ország oktatási rendszerére vonatkozó elemzése szerint mára minden hatodik országban betiltották az iskolákban az okostelefonok használatát vagy törvényben vagy különböző útmutatásokkal.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
