Az ELTE is bevezeti a kétfaktoros hitelesítési rendszert

A továbbiakban nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik illegálisan próbálnak behatolni az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulmányi rendszerébe.

  • Székács Linda

"A közelmúlt IT biztonságot érintő incidensei szükségessé tették, hogy a Neptunba való belépés biztonságosabb megoldást kapjon az eddigi, pusztán jelszóra támaszkodó módszernél. A mai naptól kezdve a Neptun webes felületére való belépéskor a felhasználók azonosítása kétlépcsőssé vált"- szerepel abban az emailben, amit az Eduline egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre járó hallgatója kapott.

Ahogy korábban már megírtuk, a támadásoknak leggyakrabban áldozatául eső, általános- és középiskolás diákok adatait tartalmazó KRÉTA tanulmányi rendszerben a napokban vált elérhetővé a kétfaktoros belépés, megnehezítve ezzel azoknak a dolgát, akik illegálisan próbálnak hozzáférni a rendszerben tárolt érzékeny adatokhoz. A rendszert ugyanis az elmúlt időszakban többször is feltörték, egy alkalommal ráadásul 13 és 15 éves diákok, de az is előfordult, hogy egy középiskolás tanuló a tanára jelszavát megszerezve többször is hiányzásokat törölt a tanulmányi rendszerből.

De nem csak a KRÉTA, hanem a felsőoktatásban használt Neptunnak is hányattatott sorsa volt az elmúlt időszakban. Áprilisban - közvetlenül a tavaszi vizsgaidőszakot megelőzően - például kibertámadás miatt napokra leállt a Pécsi Tudományegyetemen, de olyan is volt, hogy valaki a Telex nevében küldözgetett trágár üzeneteket a hallgatóknak.

Hogy ez ne történjen meg még egyszer, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a kétlépcsős hitelesítési rendszer bevezetése mellett döntött. Az első lépcső továbbra is a már megszokott, jelszó alapú azonosítás, második lépésként viszont egy rövid ideig érvényes, számjegyekből álló kód begépelése szükséges, amit vagy egy okostelefonos alkalmazás biztosít, vagy e-mailben kaphatják meg a hallgatók.

A belépési folyamatról az egyetem egy videót is közzétett, ezt itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.