A továbbiakban nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik illegálisan próbálnak behatolni az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulmányi rendszerébe.
"A közelmúlt IT biztonságot érintő incidensei szükségessé tették, hogy a Neptunba való belépés biztonságosabb megoldást kapjon az eddigi, pusztán jelszóra támaszkodó módszernél. A mai naptól kezdve a Neptun webes felületére való belépéskor a felhasználók azonosítása kétlépcsőssé vált"- szerepel abban az emailben, amit az Eduline egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre járó hallgatója kapott.
Ahogy korábban már megírtuk, a támadásoknak leggyakrabban áldozatául eső, általános- és középiskolás diákok adatait tartalmazó KRÉTA tanulmányi rendszerben a napokban vált elérhetővé a kétfaktoros belépés, megnehezítve ezzel azoknak a dolgát, akik illegálisan próbálnak hozzáférni a rendszerben tárolt érzékeny adatokhoz. A rendszert ugyanis az elmúlt időszakban többször is feltörték, egy alkalommal ráadásul 13 és 15 éves diákok, de az is előfordult, hogy egy középiskolás tanuló a tanára jelszavát megszerezve többször is hiányzásokat törölt a tanulmányi rendszerből.
De nem csak a KRÉTA, hanem a felsőoktatásban használt Neptunnak is hányattatott sorsa volt az elmúlt időszakban. Áprilisban - közvetlenül a tavaszi vizsgaidőszakot megelőzően - például kibertámadás miatt napokra leállt a Pécsi Tudományegyetemen, de olyan is volt, hogy valaki a Telex nevében küldözgetett trágár üzeneteket a hallgatóknak.
Hogy ez ne történjen meg még egyszer, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a kétlépcsős hitelesítési rendszer bevezetése mellett döntött. Az első lépcső továbbra is a már megszokott, jelszó alapú azonosítás, második lépésként viszont egy rövid ideig érvényes, számjegyekből álló kód begépelése szükséges, amit vagy egy okostelefonos alkalmazás biztosít, vagy e-mailben kaphatják meg a hallgatók.
A belépési folyamatról az egyetem egy videót is közzétett, ezt itt nézhetitek meg:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
