A továbbiakban nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik illegálisan próbálnak behatolni az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanulmányi rendszerébe.
"A közelmúlt IT biztonságot érintő incidensei szükségessé tették, hogy a Neptunba való belépés biztonságosabb megoldást kapjon az eddigi, pusztán jelszóra támaszkodó módszernél. A mai naptól kezdve a Neptun webes felületére való belépéskor a felhasználók azonosítása kétlépcsőssé vált"- szerepel abban az emailben, amit az Eduline egy az Eötvös Loránd Tudományegyetemre járó hallgatója kapott.
Ahogy korábban már megírtuk, a támadásoknak leggyakrabban áldozatául eső, általános- és középiskolás diákok adatait tartalmazó KRÉTA tanulmányi rendszerben a napokban vált elérhetővé a kétfaktoros belépés, megnehezítve ezzel azoknak a dolgát, akik illegálisan próbálnak hozzáférni a rendszerben tárolt érzékeny adatokhoz. A rendszert ugyanis az elmúlt időszakban többször is feltörték, egy alkalommal ráadásul 13 és 15 éves diákok, de az is előfordult, hogy egy középiskolás tanuló a tanára jelszavát megszerezve többször is hiányzásokat törölt a tanulmányi rendszerből.
De nem csak a KRÉTA, hanem a felsőoktatásban használt Neptunnak is hányattatott sorsa volt az elmúlt időszakban. Áprilisban - közvetlenül a tavaszi vizsgaidőszakot megelőzően - például kibertámadás miatt napokra leállt a Pécsi Tudományegyetemen, de olyan is volt, hogy valaki a Telex nevében küldözgetett trágár üzeneteket a hallgatóknak.
Hogy ez ne történjen meg még egyszer, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a kétlépcsős hitelesítési rendszer bevezetése mellett döntött. Az első lépcső továbbra is a már megszokott, jelszó alapú azonosítás, második lépésként viszont egy rövid ideig érvényes, számjegyekből álló kód begépelése szükséges, amit vagy egy okostelefonos alkalmazás biztosít, vagy e-mailben kaphatják meg a hallgatók.
A belépési folyamatról az egyetem egy videót is közzétett, ezt itt nézhetitek meg:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
