Erasmus helyett gap year - van megoldás akkor is, ha őszig nem lesz megegyezés

A Tempus Közalapítvány az Erasmus+ programon kívül is kínál külföldi lehetőségeket a fiatalok számára.

  • Székács Linda

Megosztó, hogyan vélekednek a frissen felvett diákok a továbbra sem érkező Erasmus-támogatásokról. Az Eduline tudósítója a budapesti Pont Ott Partin többek között arról is kérdezte a frissen felvett egyetemistákat, hogy mit gondolnak a továbbra is befagyasztott támogatásról, aggódnak-e amiatt, hogy az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak majd időben megegyezni, így az alapítványi egyetemek hallgatói kimaradhatnak a csereprogramokból.

A kérdés különösen helytálló, mivel az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen kívül alig maradtak Magyarországon olyan intézmények, amik nem kerültek magánkézbe az elmúlt években, és ahol nem érinti a hallgatókat az Erasmus-pánik.

A megkérdezett diákok között volt, aki elmondása szerint nem aggódik ilyesmin és nem is követi az ügy fejleményeit, mert nem szeretne Erasmusra menni, mások viszont azt mondták: jó lenne, ha megoldódna a probléma, de ha külföldre akarnak majd menni, enélkül is megoldják. Több mint 95 ezer frissen felvett elsőéves közül viszont aligha tudják mindannyian megoldani, hogy ha szeretnének, támogatások és ösztöndíjak nélkül menjenek külföldre hosszabb-rövidebb időre. Szerencsére viszont erre is van megoldás.

"Számos nyugati országban már bevett szokás, hogy a középiskolai vagy az egyetemi tanulmányok után a fiatalok egy évet a világ felfedezésével, az iskolarendszeren kívüli tapasztalatok gyűjtésével töltenek. Az Európai Szolidaritási Testülettel a magyarok előtt is nyitva áll ez az opció: több mint 50 országban van lehetőségük önkénteskedni 2-12 hónapon keresztül, mely idő alatt az ellátásukat biztosítja a program és zsebpénzt is kapnak. Sokféle tevékenységből lehet válogatni attól függően, hogy a szakmai fejlődés, a jótékonykodás vagy az élmények szerzése a legfontosabb cél" - szerepel a Tempus Közalapítvány lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményében.

Az úgynevezet "gap year" ráadásul nincs egyetemhez kötve, 18-30 éves kor között bárki részt vehet a programban akkor is, ha csak rövidebb időre, 2-8 hétre utazna ki valahová. Ehhez az Európai Ifjúsági Portálon kell regisztrálni, ahol az adatbázisban lehet jelentkezni a szervezetek által meghirdetett lehetőségekre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.