Erasmus helyett gap year - van megoldás akkor is, ha őszig nem lesz megegyezés

A Tempus Közalapítvány az Erasmus+ programon kívül is kínál külföldi lehetőségeket a fiatalok számára.

  • Székács Linda

Megosztó, hogyan vélekednek a frissen felvett diákok a továbbra sem érkező Erasmus-támogatásokról. Az Eduline tudósítója a budapesti Pont Ott Partin többek között arról is kérdezte a frissen felvett egyetemistákat, hogy mit gondolnak a továbbra is befagyasztott támogatásról, aggódnak-e amiatt, hogy az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak majd időben megegyezni, így az alapítványi egyetemek hallgatói kimaradhatnak a csereprogramokból.

A kérdés különösen helytálló, mivel az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen kívül alig maradtak Magyarországon olyan intézmények, amik nem kerültek magánkézbe az elmúlt években, és ahol nem érinti a hallgatókat az Erasmus-pánik.

A megkérdezett diákok között volt, aki elmondása szerint nem aggódik ilyesmin és nem is követi az ügy fejleményeit, mert nem szeretne Erasmusra menni, mások viszont azt mondták: jó lenne, ha megoldódna a probléma, de ha külföldre akarnak majd menni, enélkül is megoldják. Több mint 95 ezer frissen felvett elsőéves közül viszont aligha tudják mindannyian megoldani, hogy ha szeretnének, támogatások és ösztöndíjak nélkül menjenek külföldre hosszabb-rövidebb időre. Szerencsére viszont erre is van megoldás.

"Számos nyugati országban már bevett szokás, hogy a középiskolai vagy az egyetemi tanulmányok után a fiatalok egy évet a világ felfedezésével, az iskolarendszeren kívüli tapasztalatok gyűjtésével töltenek. Az Európai Szolidaritási Testülettel a magyarok előtt is nyitva áll ez az opció: több mint 50 országban van lehetőségük önkénteskedni 2-12 hónapon keresztül, mely idő alatt az ellátásukat biztosítja a program és zsebpénzt is kapnak. Sokféle tevékenységből lehet válogatni attól függően, hogy a szakmai fejlődés, a jótékonykodás vagy az élmények szerzése a legfontosabb cél" - szerepel a Tempus Közalapítvány lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményében.

Az úgynevezet "gap year" ráadásul nincs egyetemhez kötve, 18-30 éves kor között bárki részt vehet a programban akkor is, ha csak rövidebb időre, 2-8 hétre utazna ki valahová. Ehhez az Európai Ifjúsági Portálon kell regisztrálni, ahol az adatbázisban lehet jelentkezni a szervezetek által meghirdetett lehetőségekre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.