Az egyetem vezetősége és adjunktusai szerint ezekre azért van szükség, mert az elmúlt években megszaporodtak a kibertámadások okozta károk, továbbá a "jelenlegi energetikai környezetben fontos", hogy legyenek olyan nukleáris szakemberek, akik ismerik a jogalkotási folyamatokat.
Kiberbiztonsági és nukleáris jogi képzéseket indít a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara. Az oktatás online formában zajlik majd, ami megkönnyíti a részvételt az egész ország területéről - derül ki az egyetem lapunknak küldött sajtóközleményéből.
Smuk Péter, az egyetem dékánja azt mondta, "a szakok meghirdetésével részben arra kívántak reagálni, hogy a vállalkozások számára a felgyorsult digitalizáció és a kibertámadások gyakorisága miatt egyre fontosabb az ezekkel kapcsolatos problémákban jártas jogi szakemberek alkalmazása", de az indokok között szerepeltek az olyan új, gyakran nemzetbiztonsági kérdéseket is felvető jogi kihívások, mint az adatvédelem, a magánszféra védelme vagy a kiberbűnözés. A dékán hozzátette: azt szeretnék, ha az új képzések révén tovább erősödne ezen témák kutatása is a karon.Dr. Kelemen Roland egyetemi adjunktus, szakfelelős szerint a téma fontosságára utal az is, hogy az FBI adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban 2015 és 2021 között megduplázódott a kibertámadások okozta kár, ami így hárommilliárd amerikai dollárról 2025-re akár 10,5 milliárd dollárra is emelkedhet. Hozzátette: ezzel kacsolatban az Európai Unió az elmúlt években számos új jogszabályt alkotott, köztük azt az új hálózatbiztonsági irányelvet is, amely előírja a kritikusnak ítélt ágazatokban tevékenykedő közepes és nagyvállalatok vezetőinek, hogy rendszeresen kiberbiztonsági képzéseken vegyenek részt és megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazottakat is foglalkoztassanak.
A két új képzés tárgyait a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának munkatársain kívül a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar oktatója, valamint külső óraadók – köztük például az Európai Bizottság mellett Brüsszelben dolgozó szakember – tartják majd. A tananyagot részben a dr. Kelemen Roland és dr. Farkas Ádám, a Magyar Honvédség őrnagya, az egyetem alumnija által írt kötet jelenti majd, amely hamarosan megjelenik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadásában
- írják.
A Széchenyi István Egyetem jogi kara egyébként 2016 óta rendszeresen meghirdeti a nukleáris jogi szakjogász és a jogi szakokleveles nukleáris szakember szakirányú továbbképzéseket is, amik idén szeptembertől online formában fognak zajlani. Kecskés Gábor egyetemi decens és szakfelelős szerint erre azért van szükség, mert a "jelenlegi energetikai környezetben rendkívül fontos, hogy a szakjogászok és a jogi szakokleveles nukleáris szakemberek megismerjék azokat jogalkotási feladatokat, amelyek a nukleáris létesítmények építése, üzembe helyezése és működtetése során alapvetők."
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
