A társadalmi vállalkozásokat térképre rakó kezdeményezés pedig a társadalmi hatásáért jutott döntőbe.
A Nemzeti, Kutatási és Fejlesztési Hivatal által életre hívott és a Nemzeti Innovációs Ügynökség szervezésében zajló Hungarian Startup University Program (HSUP) az ország első online egyetemi startup képzése, melynek célja az egyetemisták megismertetése a modern vállalkozói ismeretekkel. Ennek első félévét közel 180 ELTE-s hallgató fejezte be, döntő többségük alapszakos egyetemista, derül ki az egyetem közleményéből. Az első félév végén benyújtott one-pagerek alapján
az egyetem szakmai zsűrije ki is választotta azt a tíz ötletgazdát, akik ösztöndíjjal dolgozhattak tovább vállalkozási ötletükön a második félévben.
Ők többek között a fenntarthatóságra, a mesterséges intelligencia (MI) használatára, valamint közösségépítő- és vállalkozástámogató platformok fejlesztésére fókuszáltak. A júniusi ELTE-s záróeseményen praktikus tanácsokkal és pitchfejlesztő workshoppal várták a résztvevőket, ahol a legjobbak zsűri előtt mutatkozhattak be. A június 15-i bemutatkozó napon öt ELTE-s csapat vett részt. A júliusi EFOTT-on megrendezett Demo Day-en pedig az ország legjobb HSUP-csapatai mutatkozhattak be az innovációs ökoszisztéma szereplői, inkubátorok és befektetők előtt.
A rangos eseményre idén két ELTE-s csapat is meghívást kapott, a zsűri mindkét projektet szakmai támogatásra érdemesnek találta, így a csapatok hamarosan felvehetik a befektetőkkel a kapcsolatot. Az egyik csapat Cyclosec nevű projektje okos nyomkövetőt tenne a biciklikbe, amivel folyamatosan lehet azokat követni. A másikuk Komposztfarm projektje az élelmiszerhulladékot hasznosítaná újra, abból tápoldatot létrehozva, visszajuttatva a körforgásba azokat az anyagokat, amelyek a talaj jó minőségéért felelnek.
Ezek mellett a Tudatosan jó projekt a Social Impact Award (SIA) 2023 kilenc kiválasztott döntősének egyike lett. A SIA korai fázisban lévő társadalmi vállalkozókat támogat a társadalmi kihívásokat kezelő innovatív üzleti megoldások kidolgozásában és megvalósításában. Ennek a kezdeményésnek a célja, hogy egy platformon mutassa be az összes magyarországi, terméket előállító társadalmi vállalkozást – megkönnyítve ezzel a szervezetek és a társadalmi témákra érzékeny vásárlók helyzetét.
(Kiemelt kép: Rusznák Gábor, elte.hu)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
