Biciklis nyomkövető és komposztfarm az elismert ELTE-s startup-projektek között

A társadalmi vállalkozásokat térképre rakó kezdeményezés pedig a társadalmi hatásáért jutott döntőbe.

  • Tarnay Kristóf

A Nemzeti, Kutatási és Fejlesztési Hivatal által életre hívott és a Nemzeti Innovációs Ügynökség szervezésében zajló Hungarian Startup University Program (HSUP) az ország első online egyetemi startup képzése, melynek célja az egyetemisták megismertetése a modern vállalkozói ismeretekkel. Ennek első félévét közel 180 ELTE-s hallgató fejezte be, döntő többségük alapszakos egyetemista, derül ki az egyetem közleményéből. Az első félév végén benyújtott one-pagerek alapján

az egyetem szakmai zsűrije ki is választotta azt a tíz ötletgazdát, akik ösztöndíjjal dolgozhattak tovább vállalkozási ötletükön a második félévben.

Ők többek között a fenntarthatóságra, a mesterséges intelligencia (MI) használatára, valamint közösségépítő- és vállalkozástámogató platformok fejlesztésére fókuszáltak. A júniusi ELTE-s záróeseményen praktikus tanácsokkal és pitchfejlesztő workshoppal várták a résztvevőket, ahol a legjobbak zsűri előtt mutatkozhattak be. A június 15-i bemutatkozó napon öt ELTE-s csapat vett részt. A júliusi EFOTT-on megrendezett Demo Day-en pedig az ország legjobb HSUP-csapatai mutatkozhattak be az innovációs ökoszisztéma szereplői, inkubátorok és befektetők előtt.

A rangos eseményre idén két ELTE-s csapat is meghívást kapott, a zsűri mindkét projektet szakmai támogatásra érdemesnek találta, így a csapatok hamarosan felvehetik a befektetőkkel a kapcsolatot. Az egyik csapat Cyclosec nevű projektje okos nyomkövetőt tenne a biciklikbe, amivel folyamatosan lehet azokat követni. A másikuk Komposztfarm projektje az élelmiszerhulladékot hasznosítaná újra, abból tápoldatot létrehozva, visszajuttatva a körforgásba azokat az anyagokat, amelyek a talaj jó minőségéért felelnek.

Ezek mellett a Tudatosan jó projekt a Social Impact Award (SIA) 2023 kilenc kiválasztott döntősének egyike lett. A SIA korai fázisban lévő társadalmi vállalkozókat támogat a társadalmi kihívásokat kezelő innovatív üzleti megoldások kidolgozásában és megvalósításában. Ennek a kezdeményésnek a célja, hogy egy platformon mutassa be az összes magyarországi, terméket előállító társadalmi vállalkozást – megkönnyítve ezzel a szervezetek és a társadalmi témákra érzékeny vásárlók helyzetét.

(Kiemelt kép: Rusznák Gábor, elte.hu)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.