Közel 4500 hallgató maradhat jövőre Erasmus nélkül, ha nem születik megállapodás az elkövetkezendő hónapokban

Bár a támogatások egyelőre jövő nyárig biztosítva vannak, megegyezés hiányában 2024 őszétől több mint 4450 hallgató maradhat ki a külföldi csereprogramból.

  • Székács Linda

Körülbelül 4500 egyetemi hallgató maradhat ki az Erasmus+ csereprogramból, ha a magyar kormány és az Európai Bizottság legkésőbb november 23-ig nem köti meg a szükséges támogatási szerződéseket - számolta ki a hvg.hu.

Mint azt az Eduline is megírta, csütörtökön tartotta a kuratóriumi ülését a pénzek kiosztásáért felelős Tempus Közalapítvány, amely egyelőre - megegyezés hiányában - csak feltételesen döntött a modellváltó egyetemek Erasmus támogatásáról, melyek kutatóit és hallgatóit még december közepén, összeférhetetlenségre hivatkozva zárta ki határozatlan időre az Európai Unió a csereprogramokból.

Az alapítvány honlapjára azóta felkerült dokumentumban tehát egyelőre csak azok az egyetemek szerepelnek, amelyek biztos, hogy jövőre is részt vehetnek a csereprogramokban. Ezek alapján

Bár a dokumentumban az nem szerepel, hogy a modellváltó egyetemek hány hallgatót küldhetnének, ha a jelenlegi patthelyzet ellenére néhány hónapon belül mégis megegyezne a kormány az unióval, az előző évi támogatások alapján 2022-ben
  • a Budapesti Corvinus Egyetem 750 hallgatót
  • a Debreceni Egyetem 500 diákot
  • a Miskolci Egyetem 365 hallgatót
  • a Pécsi Tudományegyetem 395 hallgatót
  • a Semmelweis Egyetemen 340 diákot
  • a Szegedi Tudományegyetem pedig 400 diákot küldhetett Erasmusra,
a 21 modellváltó egyetem közül pedig akkor 18 intézmény kapott támogatást, amik összesen 4458 hallgatót delegáltak külföldi egyetemekre, ami azt jelenti, hogy megegyezés hiányában körülbelül ennyien maradhatnak ki a jövő évi pályázatokból is.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna