Az őszi félév közeledtével egyre nő a kereslet az albérletpiacon. Míg nyárra sokan hazaköltöznek az egyetemisták közül, a szemeszter kezdete előtt újra visszajönnek a nagyvárosokba, ha pedig a kollégium nem opció, a következő lehetőség az albérlet. Mutatjuk, hogy milyen bérleti díjakkal kell ősszel kalkulálni.
Nem újdonság, ha azt írjuk, hogy az országban Budapesten a legmagasabb a lakások havi bérleti díja, ezért nehéz helyzetben vannak azok az egyetemisták, akik tanulmányaik mellett a fővárosban függetlenül akarnak élni. A többi nagyvárosban való lakhatás sem olcsó, de lényeges különbségek lehetnek a fővároshoz képest. Jelenleg Miskolcon a legkedvezőbbek az albérleti díjak.
Az árak évről évre változnak, de sajnos folyamatosan csak növekszenek. Az ingatlan.com elemzése szerint ennek oka a szintén növekvő kereslet, ami éves szinten 8 százalékos. Az őszi félév kezdete előtt pedig mindig megugranak az albérleti díjak, a nyári szünetből visszaérkező egyetemisták és a frissen felvett diákok, vagyis a gólyák miatt.
A Budapesten tanuló fiataloknak nincs mit tenniük tehát, ha nem veszik fel őket kollégiumba, vagy nem szeretnének idegenekkel kis szobákon osztozni, akkor albérletet kell keresniük. A jó hír azonban, hogy a fővárosban is változóak az árak, így lehet azzal is spórolni, ha nem a legfelkapottabb kerületeket választja az ember.
A hvg.hu összeszedte az ingatlan.com átlag albérleti díjait a nagyobb városokban. Ezek a következőképp alakulnak:
Az egyetemisták között egyébként a legnépszerűbb Budapesti kerületek a VIII., IX., XI. és a XIII., ahol 220-240 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Ezek valószínűleg épp azért népszerűek, mert közel vannak az intézményekhez, ezt pedig nagyon is érdemes számításba venni, ugyanis lehet, hogy egy külkerületi lakás olcsóbb, viszont sokkal több idő a belvárosba való bejutás, ami rosszabb esetben egy-másfél óra is lehet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
