A napokban tette közzé a legfrissebb felsőoktatási rangsorát a Times Higher Education, ami egészen rendhagyó módon a kifejezetten a "fiatal", maximum 50 évvel ezelőtt alapított felsőoktatási intézményeket listázza.
A Young University Rankings nevű rangsor összeállításakor ugyanazokat a szempontokat vették figyelembe, mint amiket az általános világrangsor készítésénél, mindössze annyi különbséggel, hogy kisebb hangsúlyt kap a "hírnév", hiszen ennek kiépítésére jóval kevesebb idő állt rendelkezésükre, mint a több száz éves társaiknak.
Az egyetemeket tehát itt is az oktatás, kutatás, tudásátadás és nemzetközi szerep alapján értékelték, az idei listában egészen pontosan 605 oktatási intézményt, amik között egy magyar egyetem, a 2010-ben alapított Óbudai Egyetem is helyet kapott, méghozzá a 351-400. helyen.
Az intézmény egyébként már a 2022-es rangsorban is szerepelt, akkor a 301-350. helyre sorolták, a 2021-es rangsorba viszont még nem szerepelt.
A "feltörekvők" között van ugyanakkor még két magyar egyetem, a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem és a Soproni Egyetem, amik - bár biztosították a szükséges adatokat - az idei évben még nem feleltek meg a kritériumoknak, így "reporter" státusszal szerepelnek a rangsorban. Ilyen egyetemekből összesen 358 van az idei listában.
A rangsor első helyét a szingapúri Nanyang Technological University szerezte meg, amit a kínai The Hong Kong University of Science and Technology követ, de dobogós helyen végzett egy európai egyetem, a párizsi székhelyű Paris Sciences et Lettres is. Az európai országok közül egyébként Franciaországnak sikerült a legtöbb - összesen húsz - fiatal egyetemét bejuttatnia a listába, míg az olasz Humanitas University rögtön a lista 29. helyére ugrott.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
