Egyre kevésbé bíznak az amerikaiak a felsőoktatásban

Idén már alig a válaszadók harmada mondta, hogy nagyon vagy eléggé bízik a felsőoktatásban, míg korábban ez megközelítette és meg is haladta a válaszadók felét. Ugyanakkor általános intézményi bizalomvesztés látszik és az egyetemi világ még mindig a negyedik a tengerentúli bizalmi rangsorban.

  • Tarnay Kristóf

Tovább csökkent az amerikaiak felsőoktatásba vetett bizalma a Gallup elemző és tanácsadó cég friss közvélemény-kutatása alapján. Itt különböző társadalmi intézményekről kérdezték meg a résztvevőket, mennyi bizalmat táplálnak azokkal kapcsolatban. Az idei adatok szerint már mindössze 36 százalék válaszolta a felsőoktatás kapcsán, hogy nagyon sokat vagy elég sokat, e kettő valamelyikét 2018-ban még 48 százalék, 2017-ben pedig még 57 százalék jelölte meg. Kicsit nőtt azoknak a száma, akiknek némi bizalma azért van a felsőoktatás irányába, 33 és 34 százalék után most 40 százalék jelölte be ezt az opciót. Érezhetően megemelkedett azonban azok aránya, akik nagyon kicsit bíznak csak az egyetemek világában: 9 és 15 után már 22 százalék mondta ezt.

news.gallup.com

A tengerentúlon a nálunk lévőhöz hasonlóan minden területre kiterjedő végletes politikai megosztottság itt is látszik. Bár a demokrata szavazók közt is csökkent a bizalom, 59 százalékukkal még bőven a többségük bízik a felsőoktatásban, ezzel szemben a republikánusoknál több mint négyszer akkora volt a visszaesés. Közülük mindössze 19 százalék, azaz kevesebb, mint az ötödük nyilatkozott pozitívan a szféráról, míg a korábban hagyományosan bizonytalan függetlenek (akik egyik nagy párt szavazóinak sem sorolják be önmagukat) esetén is 32 százalékos a bizalom. A legnagyobb mértékben azoknál esett vissza, akiknek nincs diplomájuk, életkor tekintetében pedig 55 felettiek esetén.

A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a bizalomvesztés nem egyetem-specifikus, az idén június 1-22-ig készült felmérés alapján más intézményekben is megingott az emberek jelentős részének a bizalma, a főbb amerikai intézmények iránt érzett átlagos bizalom idei, 26 százalékos aránya a legalacsonyabb 1979 óta, amikor elkezdte ezt a felmérést a cég. Köztük a felsőoktatás még mindig a negyedik helyen áll a bizalmi rangsorban a kisvállalkozások, a hadsereg és a rendőrség után.

(Via Reason, kiemelt képünk illusztráció, fotó: Tim Alex, Unsplash)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.