Idén már alig a válaszadók harmada mondta, hogy nagyon vagy eléggé bízik a felsőoktatásban, míg korábban ez megközelítette és meg is haladta a válaszadók felét. Ugyanakkor általános intézményi bizalomvesztés látszik és az egyetemi világ még mindig a negyedik a tengerentúli bizalmi rangsorban.
Tovább csökkent az amerikaiak felsőoktatásba vetett bizalma a Gallup elemző és tanácsadó cég friss közvélemény-kutatása alapján. Itt különböző társadalmi intézményekről kérdezték meg a résztvevőket, mennyi bizalmat táplálnak azokkal kapcsolatban. Az idei adatok szerint már mindössze 36 százalék válaszolta a felsőoktatás kapcsán, hogy nagyon sokat vagy elég sokat, e kettő valamelyikét 2018-ban még 48 százalék, 2017-ben pedig még 57 százalék jelölte meg. Kicsit nőtt azoknak a száma, akiknek némi bizalma azért van a felsőoktatás irányába, 33 és 34 százalék után most 40 százalék jelölte be ezt az opciót. Érezhetően megemelkedett azonban azok aránya, akik nagyon kicsit bíznak csak az egyetemek világában: 9 és 15 után már 22 százalék mondta ezt.
A tengerentúlon a nálunk lévőhöz hasonlóan minden területre kiterjedő végletes politikai megosztottság itt is látszik. Bár a demokrata szavazók közt is csökkent a bizalom, 59 százalékukkal még bőven a többségük bízik a felsőoktatásban, ezzel szemben a republikánusoknál több mint négyszer akkora volt a visszaesés. Közülük mindössze 19 százalék, azaz kevesebb, mint az ötödük nyilatkozott pozitívan a szféráról, míg a korábban hagyományosan bizonytalan függetlenek (akik egyik nagy párt szavazóinak sem sorolják be önmagukat) esetén is 32 százalékos a bizalom. A legnagyobb mértékben azoknál esett vissza, akiknek nincs diplomájuk, életkor tekintetében pedig 55 felettiek esetén.
A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a bizalomvesztés nem egyetem-specifikus, az idén június 1-22-ig készült felmérés alapján más intézményekben is megingott az emberek jelentős részének a bizalma, a főbb amerikai intézmények iránt érzett átlagos bizalom idei, 26 százalékos aránya a legalacsonyabb 1979 óta, amikor elkezdte ezt a felmérést a cég. Köztük a felsőoktatás még mindig a negyedik helyen áll a bizalmi rangsorban a kisvállalkozások, a hadsereg és a rendőrség után.
(Via Reason, kiemelt képünk illusztráció, fotó: Tim Alex, Unsplash)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
