Ma dönt a Tempus Közalapítvány az Erasmus-pályázatokról

Továbbra is az Európai Bizottság és a magyar kormány kezében van, mehetnek-e jövőre Erasmusra a modellváltó egyetemek hallgatói, miközben a Tempus Közalapítvány ma már döntést hoz a jövő évi források elosztásáról.

  • Székács Linda

Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait - közölte Ujvári Balázs szóvivő az Európai Bizottság szerda déli sajtótájékoztatóján. Bár a Tempus alapítvány kuratóriuma csütörtökön hoz döntést az eddig beérkezett pályázatokról, a magyar egyetemek, legfőképp pedig a magyar egyetemisták továbbra sem lélegezhetnek fel, ugyanis továbbra sem született megoldás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a decemberben befagyasztott uniós források miatt.

A problémát az okozza, hogy a bizottság nem tud megegyezni a kormánnyal arról, milyen szempontok alapján válasszák ki az alapítványi egyetemek a kuratóriumok tagjait. Míg Magyarország az Állami Számvevőszékre bízná az alkalmassági feltételrendszer kidolgozását, az unió már inkább egy külön testületre, amíg pedig erről nem születik megegyezés, addig nem tudnak megállapodni sem a tagok mandátumának hosszáról, sem arról a türelmi időről, aminek lejárta szükséges ahhoz, hogy egy köztisztviselő a közigazgatásból való távozása után beülhessen az alapítványi egyetemek fenntartó testületébe.

Korábban egyébként éppen az okozta az egyik legnagyobb problémát, hogy az egyetemek kuratóriumaiban aktív politikusok ültek,amiknek a modellje így nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.

Bár ezen a kormány már változtatott és azt a javaslatot tette, hogy miniszterek, államtitkárok, államtitkár-helyettesek, miniszteri biztosok, politikai igazgatók, parlamenti képviselők, állami hivatalok vezetői és köztisztviselők mellett, de még polgármesterek sem lehetnének tagjai a alapítványi egyetemek irányító testületeinek, a többi szempont miatt az ügy továbbra is megoldatlan, és ha egyik fél sem enged, patthelyzet áll fenn.

"Világosan elmondtuk, mi jelenthet megoldást. Elmondtuk, mit várunk, kik lehetnek a kuratóriumokban. Korlátozást kértünk a kinevezések hosszát illetően, és átmeneti időszakot is kértünk a kurátorokat illetően. Folytatódik az eszmecsere. Világos, hogy Magyarország még nem válaszolta meg az aggodalmakat, ezért további megbeszélésekre van szükség" - válaszolta a Népszava kérdésére a szóvivő.

Novemberig van idő

Bár az elhúzódó viták miatt a modellváltó egyetemek Erasmus programja továbbra is veszélyben van, a hvg.hu-nak adott válaszában a Tempus alapítvány azt közölte: november végéig van még lehetősége a kormánynak és az unió bizottságának aláírni a szerződéseket. Pályázni a modellváltó egyetemek most is tudnak, sőt pozitív elbírálást is kaphatnak, az viszont, hogy valóban megkapják-e majd a számukra kiosztott támogatásokat, attól függ, hogy lesz-e megegyezés az Európai Bizottság és Magyarország között az elkövetkezendő hetekben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.