Corvinus-vizsgabotrány: elmarasztalták, majd felmentették a közben lemondott rektort

A hvg.hu arról írt, négy etikai eljárás is indult a budapesti egyetem protekciós ügyében, az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt első fokon elmarasztalták, másodfokon felmentették és egy másik egyetemi vezető szerepét is vizsgálják.

  • Tarnay Kristóf

Februárban derült ki, hogy kivételeztek egy olyan hallgatóval a vizsgáztatása során a Budapesti Corvinus Egyetemen, akinek a családja érdemi MOL-részesedéssel rendelkezik. Ennek azért van jelentősége, mert a Corvinust fenntartó alapítvány vezetője Hernádi Zsolt MOL-vezér, az alapítvány vagyonának nagy részét pedig MOL-részvények adják.

Az érintett diák a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, pedig a tantárgy feltételrendszere szerint nem is kaphatott volna elégtelennél jobb jegyet. Júniusban két egyetemi vezetőről megállapították, hogy etikai vétséget követtek el, de felmentették őket, a minap pedig Ádám Zoltánt, az eljárás kezdeményezőjét figyelmeztették, mert azáltal, hogy egy szakszervezeti csoportba kitett leveleit megismerte a sajtó, elvileg megszegte az egyetem kommunikációs és GDPR-szabályait.

A hvg.hu szerdán arról írt, nemrég jogerősen is lezárult a protekciós ügy harmadik etikai vizsgálata is.

Ahol az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt első fokon elmarasztalták, ám másodfokon – más egyetemi vezetők részvételével – felmentették.

A lap megjegyzi, így gyakorlatilag ugyanaz zajlott le, mint másik két belső vizsgálatnál, ahol szintén első fokon elmarasztalás, másodfokon viszont már felmentő határozat született. Ádám ezek ellen a már jogerős határozatok ellen egyébként közigazgatási bíróságon felülvizsgálattal élt. A cikk szerint ezek mellett indult egy negyedik eljárás is, amely szintén egy egyetemi vezetőt érint. A lap úgy tudja, ez nem bejelentésre indult, hanem hivatalból, amiért a többi eljárás során felmerült, hogy ő is etikai vétséget követhetett el.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.