Jó ma magyar egyetemistának lenni Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerint, de az Erasmus helyzetéről és a modellváltásról is beszélt.
Hankó Balázs,a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Miskolci Egyetem diplomaosztó ünnepségén kedden arról beszélt, jó ma magyar egyetemistának lenni, hiszen az ország sikeres egyetemein a hallgatók versenyképes tudást, azzal pedig biztos jövőt kaphatnak. Szerinte a modellváltás hívószavai az autonómia, versenyképesség, rugalmasság és kiszámíthatóság.
Az Oslói Egyetem idei kutatása alapján azonban Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság. Szerintük a CEU Bécsbe költöztetése, a gender tanulmányok megszüntetése és a Színház-és Filmművészeti Egyetem privatizációja mind olyan változtatás, amik aggodalomra adnak okot. Hankó Balázs ugyanakkor elmondta, hogy az állam hátrébb lépett, hiszen a fenntartó kuratórium és egyetem az, mely meghatározza a jövő céljait, emellett az egyetem gazdálkodik saját ingatlanjaival, ingóságaival és önállóan alakítja saját gazdasági kapcsolatait. Eddig az összes egyetemi kuratóriumban kormányközeli személyek váltották a lemondó minisztereket.
Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar felsőoktatást tekintve céljaik közé tartozik, hogy 2030-ra legyen Magyarországnak olyan egyeteme, mely a világ száz legjobbja között van. Azt is elmondta, hogy a Miskolci Egyetem mellett az ország másik tíz egyeteme is a világ legjobb öt százalékában van, míg két éve kilenc, négy éve pedig hét ilyen egyetem volt az országban.Továbbá az elmúlt években 21 százalékról 18,7 százalékra csökkent a diplomát nem megszerzők aránya (bár az EU adatai szerint Magyarország továbbra is le van maradva a diplomások számát tekintve), emellett 26 százalékkal nőtt a magyar egyetemek tudományos teljesítménye a legjobb nemzetközi lapokban.
Lesz Erasmus
Erasmus lesz jövő június 30-ig és az azt követő időszakban is, mert az erre rendelkezésre álló keretek biztosítottak – mondta az államtitkár. Ugyanakkor július harmadikán megírtuk, hogy hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért az januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. A Debreceni Egyetem kérte a döntés azonnali felfüggesztését is, ezt azonban az Európai Unió Bizottsága elutasította, a perben csak másfél év múlva születhet ítélet.
Arról is beszámolt az államtitkár, hogy a Miskolci Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen ad majd helyet az Európai Egyetemi Játékoknak, melynek sikeres megrendezéséhez a magyar kormány biztosította azt a 20,6 milliárd forintot, mely az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
