Momentum: Nyoma veszett a Fudan alapítvány irodájának

Tompos Márton február után újra elment a Fudan alapítványához, azonban az felszívódott.

  • Tornyos Kata

Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese megint megpróbált eljutni a közpénz milliárdokból fenntartott Fudan alapítványhoz, amely a nem létező Fudan Egyetem fenntartásáért lenne felelős, de amikor a bejelentett székhelyükre ért, akkor ott egy teljesen kipucolt irodát talált mindössze.

"Logikus lenne, hogy a Fudan alapítványt is megszüntetik, ám ez nem így történt. Ők előző évben is több mint 120 millió forintot költöttek el bérre. Egyébként eredetileg alapításkor közel 14 milliárd forintot kaptak ingatlanvagyonban, illetve készpénzben. Amikor február elején itt jártam, akkor még volt itt egy recepció és pár iroda. Most azonban teljesen üres az egész" - mutatja be videójában Tompos.

A Momentum politikusának videójából kiderül, hogy április 15-én elköltözött az alapítvány, azonban az a cég sem tudja hogy hova költöztek, akiktől az előző helyet bérelték.

"Ez azért érdekes, mert a székhelyük továbbra is itt van hivatalosan, de most már nincsenek itt. Tehát nincse e-mail címük, a telefonszámuk nem él. Van náluk 14 milliárd forintnyi közpénz, mondjuk abból folyamatosan költenek, ahogy látszik." - mondja a Momentum szóvivője.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.