Momentum: Nyoma veszett a Fudan alapítvány irodájának

Tompos Márton február után újra elment a Fudan alapítványához, azonban az felszívódott.

  • Tornyos Kata

Tompos Márton, a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese megint megpróbált eljutni a közpénz milliárdokból fenntartott Fudan alapítványhoz, amely a nem létező Fudan Egyetem fenntartásáért lenne felelős, de amikor a bejelentett székhelyükre ért, akkor ott egy teljesen kipucolt irodát talált mindössze.

"Logikus lenne, hogy a Fudan alapítványt is megszüntetik, ám ez nem így történt. Ők előző évben is több mint 120 millió forintot költöttek el bérre. Egyébként eredetileg alapításkor közel 14 milliárd forintot kaptak ingatlanvagyonban, illetve készpénzben. Amikor február elején itt jártam, akkor még volt itt egy recepció és pár iroda. Most azonban teljesen üres az egész" - mutatja be videójában Tompos.

A Momentum politikusának videójából kiderül, hogy április 15-én elköltözött az alapítvány, azonban az a cég sem tudja hogy hova költöztek, akiktől az előző helyet bérelték.

"Ez azért érdekes, mert a székhelyük továbbra is itt van hivatalosan, de most már nincsenek itt. Tehát nincse e-mail címük, a telefonszámuk nem él. Van náluk 14 milliárd forintnyi közpénz, mondjuk abból folyamatosan költenek, ahogy látszik." - mondja a Momentum szóvivője.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.