A legtöbben a ChatGPT-t, de a jelentős arányhoz hozzájárult több, évek óta közismert idegennyelvi szoftver is. A diákok 85 százaléka nem kapott az MI etikai vonatkozásairól tájékoztatást és csak 7 százalék szerint kellene azt az egyetemnek szabályoznia.
A mesterséges intelligencia (MI) használatáról készítettek felmérést idén tavasszal 318 hallgató bevonásával a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE). Ennek eredménye szerint a diákok 99 százaléka hallott már MI-alkalmazásokról, négyötöde legalább egy MI-alapú platformot fel is tud sorolni. A felmérésben részt vevő hallgatók 91 százaléka ismeri 54 százalékuk használja is tanulmányaihoz a ChatGPT-t, emellett két nyelvtanuláshoz használható, régebb óta elterjedt, de szintén MI-alapú program is növelte a használati arányt.
Így az egyébként három ukrán fiatal által alapított Grammarly nyelvhelyesség-ellenőrzőt 77 százalékos ismertség mellett 40 százalék használja, a DeepL nyelvi fordítót pedig 47 százalék ismeri és 36 százalék él is vele. Angol szövegalkotáshoz a gondolatmeneteket röviden összefoglaló Quillbotot is 11 százalék alkalmazza, miközben egyébként kétszer ennyien ismerik. Szintén 22 ismeri ugyan ezeket a technológiákat, de saját bevallása szerint nem használja egyik platformot sem tanulmányaihoz. De 8 százalék használja a képgeneráló Dall-E-t is például. Dabis Attila, a Corvinus tudományos írás tanácsadója, a kutatás vezetője elmondta: a hallgatók csaknem harminc mesterséges intelligenciával működő alkalmazást említettek, köztük például a Connected Papers-t, melyet ő sem ismert korábban. Bár hozzáteszi, a szakirodalom kutatásában segítő programnak egyelőre viszonylag kicsi az adatbázisa, ami korlátozza, mennyire hasznos.
A felsorolt nyelvi programok mellett kevéssé meglepően a válaszadók a legnagyobb arányban a nyelvtani hibák kiszűréséhez és fordításhoz használják a programokat, mindkettőre 58 százalék hivatkozott. Ugyanakkor 44 százalékuk új témák esetén a kezdőismeretek gyors összegyűjtéséhez, 36 százalék esszévázlatok, 28 százalék pedig összefoglaló írások elkészítéséhez is alkalmazza. Ez azért is érdekes, mert a ChatGPT például nem ritkán szokott „hallucinálni”, vagyis tudni vél olyan információkat is, melyek teljesen légből kapottak, ez egyelőre a szoftver rohamos fejlődése ellenére sem szűnt meg. Aggasztó lehet, hogy a válaszadók 85 százaléka nem kapott tájékoztatást sem a szolgáltatótól sem máshonnan az MI alkalmazásának etikai vonatkozásairól vagy nem emlékszik ilyenre. Korábban hosszabb cikkben foglalkoztunk vele, hogy az MI-vel írt beadandók kérdése már fejtörést okoz az egyetemeknek, valahol be is került a plágiumnyilatkozatba az ilyen típusú visszaélés.
A Corvinuson azt is megkérdezték, mit várnak az egyetemtől a hallgatók MI terén. 52 százalék tájékoztatást, 51 százalél pedig a jellemzően több funkcióval rendelkező előfizetéses változatokhoz való hozzáféréseket. Emellett 40 százalékuk részt is venne MI-témájú kurzuson, az ugyanakkor mindössze 7 százalékukban merült fel, hogy az egyetem valamilyen szabályozó dokumentumban határozza meg az MI-eszközök használatának kereteit. Hozzáteszik, a BCE rendszeresen tart tájékoztató eseményeket az MI-ről, ahol feldolgozzák annak újdonságait, azok tanulságait és közleményük alapján dolgoznak a mesterséges intelligenciát érintő szabályozások újragondolásán is. A válaszadók harmada volt külföldi, felük jár alapképzésre.
(Kiemelt kép: Matheus Bertelli, Pexels)
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
