A mesterséges intelligencia (MI) használatáról készítettek felmérést idén tavasszal 318 hallgató bevonásával a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE). Ennek eredménye szerint a diákok 99 százaléka hallott már MI-alkalmazásokról, négyötöde legalább egy MI-alapú platformot fel is tud sorolni. A felmérésben részt vevő hallgatók 91 százaléka ismeri 54 százalékuk használja is tanulmányaihoz a ChatGPT-t, emellett két nyelvtanuláshoz használható, régebb óta elterjedt, de szintén MI-alapú program is növelte a használati arányt.
Így az egyébként három ukrán fiatal által alapított Grammarly nyelvhelyesség-ellenőrzőt 77 százalékos ismertség mellett 40 százalék használja, a DeepL nyelvi fordítót pedig 47 százalék ismeri és 36 százalék él is vele. Angol szövegalkotáshoz a gondolatmeneteket röviden összefoglaló Quillbotot is 11 százalék alkalmazza, miközben egyébként kétszer ennyien ismerik. Szintén 22 ismeri ugyan ezeket a technológiákat, de saját bevallása szerint nem használja egyik platformot sem tanulmányaihoz. De 8 százalék használja a képgeneráló Dall-E-t is például. Dabis Attila, a Corvinus tudományos írás tanácsadója, a kutatás vezetője elmondta: a hallgatók csaknem harminc mesterséges intelligenciával működő alkalmazást említettek, köztük például a Connected Papers-t, melyet ő sem ismert korábban. Bár hozzáteszi, a szakirodalom kutatásában segítő programnak egyelőre viszonylag kicsi az adatbázisa, ami korlátozza, mennyire hasznos.
Budapesti Corvinus Egyetem
A felsorolt nyelvi programok mellett kevéssé meglepően a válaszadók a legnagyobb arányban a nyelvtani hibák kiszűréséhez és fordításhoz használják a programokat, mindkettőre 58 százalék hivatkozott. Ugyanakkor 44 százalékuk új témák esetén a kezdőismeretek gyors összegyűjtéséhez, 36 százalék esszévázlatok, 28 százalék pedig összefoglaló írások elkészítéséhez is alkalmazza. Ez azért is érdekes, mert a ChatGPT például nem ritkán szokott „hallucinálni”, vagyis tudni vél olyan információkat is, melyek teljesen légből kapottak, ez egyelőre a szoftver rohamos fejlődése ellenére sem szűnt meg. Aggasztó lehet, hogy a válaszadók 85 százaléka nem kapott tájékoztatást sem a szolgáltatótól sem máshonnan az MI alkalmazásának etikai vonatkozásairól vagy nem emlékszik ilyenre. Korábban hosszabb cikkben foglalkoztunk vele, hogy az MI-vel írt beadandók kérdése már fejtörést okoz az egyetemeknek, valahol be is került a plágiumnyilatkozatba az ilyen típusú visszaélés.
A Corvinuson azt is megkérdezték, mit várnak az egyetemtől a hallgatók MI terén. 52 százalék tájékoztatást, 51 százalél pedig a jellemzően több funkcióval rendelkező előfizetéses változatokhoz való hozzáféréseket. Emellett 40 százalékuk részt is venne MI-témájú kurzuson, az ugyanakkor mindössze 7 százalékukban merült fel, hogy az egyetem valamilyen szabályozó dokumentumban határozza meg az MI-eszközök használatának kereteit. Hozzáteszik, a BCE rendszeresen tart tájékoztató eseményeket az MI-ről, ahol feldolgozzák annak újdonságait, azok tanulságait és közleményük alapján dolgoznak a mesterséges intelligenciát érintő szabályozások újragondolásán is. A válaszadók harmada volt külföldi, felük jár alapképzésre.
(Kiemelt kép: Matheus Bertelli, Pexels)
