A kormány 2030-ra Magyarországot a legjobb tíz innovátor ország egyikévé tenné

Új innovációs stratégiát szavazott meg a parlament: a kormány a Neumann János Program révén kiterjeszti az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére és átnevezi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) Magyar Kutatási Hálózatra.

  • Tornyos Kata

A kulturális és Innovációs Minisztérium közleménya szerint a minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül – olvasható az MTI-n. Korábban írtunk arról, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) neve Magyar Kutatási Hálózatra változhat, amelyről most megszületett a végső döntés és szeptember elsejétől már az új nevet viseli.

Arról a kutatóhálózatról van szó, amely korábban a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozott, de a kormány ezt négy éve leválasztotta a testületről, amely akkor komoly tiltakozásokat váltott ki.

A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket – mondta Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzák a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztik az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére.

A Neumann János Program célja, hogy kiszámítható életpályát biztosítsanak a magyar kutatók számára, kedvezményt adjanak a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzék az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön, a közleményben azt nem fejtik ki, hogy pontosan milyen listán.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna